Johannis jogi igazságtételt sürgetett az 1989-es romániai forradalom 30. évfordulóján

 

Klaus Werner Johannis (Fotó: EPA/Julien Warnand)

Az elnök szerint Románia az eltelt három évtizedben visszatért a demokratikus államok közösségébe, de még sok adóssága van azokkal szemben, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért. Hozzátette: az ország a NATO és az EU tagja lett, polgárai pedig megtanulták megvédeni megszerzett jogaikat, kiállásukkal és szavazatukkal védték meg a jogállamiságot, Románia európai elkötelezettségét.

Johannis szerint nem elég, hogy Románia megemlékezésekkel tisztelegjen az ország demokratizálódását elindító 89-es hősök emléke előtt, megengedhetetlenül sokáig adós maradt az igazság kiderítésével, és szerinte ennek az adósságnak a törlesztése most a román igazságszolgáltatás próbaköve.

Az elnök arra utalt, hogy harminc évvel a véres események után, alig néhány hete kezdődött meg a román legfelső bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat.

A kétkamarás román parlament minden évben együttes ülésen emlékezik meg az 1989-es forradalomról. Az idei, 30. évfordulón a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére először történt meg, hogy a parlament díszülése - a megemlékezés időzítésével – nem a bukaresti forradalmi eseményekhez, hanem a temesvári népfelkelés kezdetéhez igazodott. A parlament házbizottságában idén Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője kezdeményezte, hogy a parlament hagyományos díszülését december 16-án tartsák.

A hétfői megemlékezésen csak az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor hozta szóba, hogy a forradalom szikrája Tőkés László temesvári református lelkész parókiájánál lobbant fel.

Rámutatott: 1989-ben Románia volt az egyetlen kelet-európai ország, ahol a kommunista diktatúra megdöntéséhez véráldozatra volt szükség, és ez volt az első történelmi pillanat, amikor Romániában a többség és a nemzeti kisebbségek egységesen, vállvetve léptek fel egy közös cél, a szabadság kivívása érdekében. Az RMDSZ szenátora arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetése és beolvasztásának szándéka nem tűnt el, és a három évtized múltán is a nacionalizmus, demagógia és az európai értékek megkérdőjelezése maradt a térséget fenyegető legnagyobb veszély.

A megemlékezésen a román parlament – szintén az RMDSZ kezdeményezésére – nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte a kommunista diktatúra erőszakos cselekedeteit, az emberiesség ellen elkövetett bűneit. A dokumentum kiáll a demokrácia, az emberi jogok védelme mellett, és a kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott javak késedelem nélküli visszaszolgáltatását sürgeti.

A bukaresti parlament kifejezte a kommunizmussal szembeszegülő ellenállók iránti háláját és tiszteletét, elutasította a totalitarizmust, a fajgyűlöletet, antiszemitizmust és a nemzeti kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédet.

Temesváron 1989-ben a kommunista diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László lelkészt élőlánccal védő magyar református gyülekezet néma tiltakozásából december 16-án bontakozott ki az első rendszerellenes tüntetés, amely – a karhatalom erőszakos fellépése nyomán – később valóságos népfelkeléssé, a kommunista diktatúrát megdöntő forradalommá alakult.

A címlapfotó illusztráció.