Soha nem volt még annyi belső konfliktus a NATO-ban, mint most

 

Megkezdődött a NATO-csúcstalálkozó Londonban. Ezúttal inkább csak konzultációra kerül sor, mivel konkrét döntések nem születnek. Fő téma lesz a közös teherviselés, de áttekintik a tagországok vezetői a közös védelem helyzetét és a külföldi missziók ügyét is. Ugyanakkor az összejövetelen a szövetségesek tisztázhatják egymással az elmúlt időszakban egyre mélyülő konfliktusaikat.

A tagországok vezetői a kétnapos informális találkozón ezen kívül áttekintik a közös védelem, illetve elrettentés helyzetét, a külföldi missziók ügyét, valamint az Oroszországgal folytatott viszonyt. A londoni találkozó részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerint a megbeszélés napirendjén kiemelt helyen szerepel a tagállamoknak a 2014 szeptemberében tett két vállalása, amely szerint a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül 20 százalékot fejlesztésre.

Több téma is napirendre kerül

A tagországok állam- illetve kormányfői szerdai ülésükön áttekintik a védelmi és elrettentési berendezkedés állását, különös tekintettel a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) megszűnésére, illetve a NATO és Oroszország viszonyára.

Bár katonai téren folyamatosan erősödik a NATO, hetvenéves történelme során talán

még sohasem feszítette annyi belső konfliktus a szervezetet, mint most.

Emmanuel Macron francia elnök nemrég egyenesen „agyhalottnak” minősítette az észak-atlanti szövetséget, de az Oroszországgal folytatott viszony kérdése is borzolja a kedélyeket. Bár a közös teherviselés a NATO értekezletének kiemelt témája, a nagy kérdés az, hogy lesz-e ünnepi hangulat, avagy árnyékot vet-e a találkozóra az egyre élesedő viszály.

A NATO hetvenéves történelme során mindig voltak kisebb nagyobb konfliktusok és válságok – emlékeztetett Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 Szemtől Szembe című műsorában. Szerinte a jelenlegi helyzet azért más, mert gyakorlatilag „kibeszélés” zajlik, ezt mutatja Macron kijelentése is.

A katonai szövetség ugyanakkor nincs olyan helyzetben, hogy egy önálló stratégiai koncepciót állítsanak fel. Még mindig a 2017-es stratégia van érvényben, amelynek már több pontja is elavult, ezért ideje lenne újat kidolgozni. Ezt megnehezíti, hogy nincs egység és egyetértés a tagállamok között – tette hozzá.

Stoltenberg szerint erős a szervezet

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólalásában arról beszélt, hogy a NATO egy olyan szervezet, amely mindennap bizonyítja, hogy továbbra is erős, aktív, agilis és eredményes. Hangsúlyozta, nem szabad megkérdőjelezni a szövetségesek egységét, és politikai határozottságát sem.

Berzi Gergely külpolitikai szekértő ezzel kapcsolatban elmondta, Stoltenberg főtitkárként nem is kommunikálhat mást, hiszen neki az a dolga, hogy megnyugtassa a kedélyeket, áthidalja a konfliktusokat, és ne mutasson túl sokat kifelé a színfalak mögött zajló vitákból. Szerinte ugyanakkor valóban elég

komoly feszültségek feszítik a szövetséget.

Berzi úgy véli, az egyik legérdekesebb szereplő most Törökország, aki az Amerikai Egyesült Államokkal hadi beszerzési vitában áll, ugyanis orosz hadiipari technikai eszközöket kezdett beszerezni. Kiemelte, ez már olyan határokat feszeget, amely megkérdőjelezi, hogy Törökország valóban megbízható szövetségese-e Amerikának. A franciák szíriai szerepvállalása is feszültségforrás, hiszen ezzel kapcsolatban Törökország kinyilvánította nemtetszését – fűzte hozzá.

Egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy idejét múlt a NATO jelenlegi stratégiai koncepciója, ezért mindenképp reformra szorul a szövetség. Felidézte, hosszú évtizedek óta szinte minden amerikai elnök szorgalmazta a megújulást, és próbálta rávenni az európai szövetségeket, hogy növeljék a GDP arányos katonai célú kiadásaikat.

Szenes Zoltán szót ejtett a francia–török kapcsolatokról, amely az észak-szíriai–török offenzíva miatt romlik folyamatosan. Nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török államfő azt is mondta, hogy szerinte Macron egy „terrorállamot” akar létrehozni. A szakértő szerint a konfliktus egyik gyökere abban lehet, hogy Franciaország sosem volt oda azért, hogy Törökország is csatlakozott az Európai Unióhoz, mindig is ellenvéleményt képviselt.

EU-török viszony

Megjegyezte, az Európai Unió is egyfajta feszültséghelyzetben áll most Törökországgal a migrációs helyzet kérdését illetően. És az unió azzal sem ért egyet, hogy a törökök Észak-Kelet-Szíriában elfoglaltak egy bizonyos területi sávot önös érdekeik miatt.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy általában

mindig a nemzeti érdekek dominálnak.

2014 óta a katonai erő egyre inkább a külpolitikai eszköztárban jelenik meg. Példának említette az oroszokat Ukrajna és a krími konfliktus miatt, illetve a törököket Szíria miatt, ezekben az esetekben ugyanis az volt látható, hogy a katonai erőket használták fel külpolitikai céljaik eléréséhez.

A címlapfotó illusztráció.