Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az év bármely szakában történhetnek merényletek, a keresztény ünnepek mégis kiemelt célpontnak számítanak. A múlt század elején elindult egy mozgalom, amelynek tagjai megállapították, hogy az iszlám világ nem az iszlám vallás szerint él, a nyugati minták uralkodnak benne. Többek közt ez indította el a jelenlegi merényletsorozatokat.
(Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
Advent első vasárnapja egy olyan négyhetes időszaknak a kezdete, amely még az ateisták számára is a karácsonyra készülődés idejét jelenti. Ezekben a napokban nappal és este is tele vannak a nagyobb városok adventi vásárai, de a várakozást a tragikus berlini merénylet óta egyfajta gyanakvás árnyékolja be. Az mindenesetre tény, hogy a világban sok helyen betonelemekkel és komoly fegyverzettel védi a rendőrség vagy a katonaság a vásározókat.
Az európai civil lakosság elleni támadások ugyanakkor nem erre a szűk egy hónapra koncentrálódnak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az év bármely más szakában megtörténhetnek, a keresztény ünnepek mégis kiemelt célpontnak számítanak.
Százszázalékos biztonság nem létezik
Régen a merényleteket terrorista sejtek hajtották végre, ám az Iszlám Állam paradigmaváltáson esett át. Ennek lényege, hogy nem kell az Iszlám Állam (ISIS) tagjának lenni, de ha valaki egyetért az ISIS ideológiájával,
– mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Szemtől szembe című műsorában.
„A német nagyvárosokban felkészültek mindenre, a vásárokat elbarikádozták betontömbökkel, hogy nagyobb autókkal ne lehessen megközelíteni, de minden nem elégséges, mivel százszázalékos biztonság nincs” – fogalmazott. Hozzátette, ha januárig nem történik semmi, az azt jelenti, hogy minden jól sikerült, a rendőrség, a politika uralta a helyzetet.
A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország egy héten belül rendkívül komoly kormányválság elé néz. Szombaton ugyanis megválasztották a szociáldemokrata párt (SPD) két társelnökét, akik ki akarnak lépni a nagykoalícióból. Hozzátette, ha a kormányválság tényleg bekövetkezik, akkor a biztonság valamelyest háttérbe fog szorulni.
A nyugati minták uralkodnak
Németh Pál református lelkész szerint a megfélemlítés mindig is egy eszköz volt a politikai és egyéb területeken.
Hozzátette, a jelenlegi iszlám-keresztény konfliktus gyökerét a múltban, akár Napóleon alexandriai partra szállásánál kell keresni, amikor elkezdődött a nyugati világ behatolása az iszlám világba. A behatolásnak voltak pozitív hozadékai is az iszlám világ számára, hiszen az egyiptomi fiatalokat például Párizsban taníttatták, azonban veszítettek is, mivel a Nyugat a maga mentalitását exportálta az iszlám kultúrába. A református lelkész kiemelte, ennek következtében „a múlt század elején elindult egy mozgalom, ami megállapította, hogy
Hozzátette, az iszlám világban a politika és a vallás szoros kapcsolatban él, a megalakult radikális pártokat pedig az iszlám vezetőség megpróbálta visszaszorítani, a vezetőket bebörtönözte. Ám csak a cselekedeteket lehet visszaszorítani a gondolatokat nem – mutatott rá.
A kultúrák háborúja zajlik
Nógrádi György szerint a kultúrák háborúja zajlik, az Európába érkezők pedig nem akarnak vagy nem tudnak integrálódni a keresztény kultúrájú kontinensen.
A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: olyan hátránnyal indulnak az első generációs bevándorlók, amit sem a második, sem a harmadik generáció nem tud behozni, ezért
A címlapfotó illusztráció.
