A biztosok nem fogják elfelejteni saját értékeiket, politikai meggyőződésüket

 

Hivatalosan is munkába állt az új Európai Bizottság. Sok vita után Ursula von der Leyent választották elnöknek, a magyar biztos pedig végül Várhelyi Olivér lett, aki a bővítésért és szomszédságpolitikáért felel mostantól. Ez az egyik legfontosabb portfólió a bizottságban. A testületet szerdán nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament.

Ursula von der Leyen (Fotó: EPA/Julien Warnand)

A biztosi meghallgatások alapján az Alapjogokért Központ egy 150 oldalas tanulmányban értékelte a biztosokat. Az értékelő kutatásban nem csupán a biztosi meghallgatáson elhangzott beszédekre koncentráltak, hanem a biztosok korábbi politikai nyilatkozatai is elemzésére kerültek. Az elemzők törekedtek arra is, hogy a biztosok általuk képviselt párt véleményét is megjelenítsék, és e három tényező alapján dolgozták ki a végleges értékelést – magyarázta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 Ma este című műsorában.

Hozzátette, az Alapjogokért Központ egy másik kutatásban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a biztosok már elfoglalták az Európai Bizottságban az őket megillető portfóliókat, akkor már nem befolyásolja őket senki, „azt tehetnek, amit meggyőződésük szerint a legjobbnak ítélnek”.

Ennek ellenére a szakértő szerint

a biztosjelöltek nem fogják saját gondolatvilágukat, meggyőződésüket és értékeiket elfelejteni.

Szerinte törekedni fognak arra, hogy az uniós érdekeket képviseljék, de mindettől független saját meggyőződésük is érvényesülni fog. A biztosok politikai beállítottsága érződni fog a bizottság által hozott döntésekben.

Az új bizottság többek közt a betelepítési kvótával is foglalkozni fog 

Az Alapjogokért Központ arra is emlékeztetett, hogy a bizottságnak

szinte kizárólagos jogköre van a jogalkotás kezdeményezésében.

Az Alapjogokért Központ az értékelő kutatásában tizenegy témát is megjelölt, amivel az új bizottság vélhetően foglalkozik majd. A témák közt említik a migrációt és határvédelmet, a terrorizmus elleni fellépést és biztonságpolitikát, a betelepítési kvótát, a nyílt társadalmat, a családtámogatásokat, az európai kultúra védelmét, az unió bővítését és a klímavédelmet is.

Frans Timmermans kockázatot jelenthet 

A központ 2,3 pontra értékelte az új bizottságot. Az általuk használt értékskálán az egyes a baloldali liberális és globalista egyesült államok eszmét jelentette, míg az ötös a konzervatív és a szuverenista álláspontot.


Frans Timmermans viszont bőven a kettes érték alatt van, így az ügyvezető alelnök személye komoly kockázatot jelenthet az elkövetkező öt évben – mondta Pócza István. Igaz ugyan, hogy Von der Leyen a bizottság elnöke, de egyáltalán nem mindegy, hogy a körülötte és mögötte lévő kollégái mennyire tapasztaltak biztosi munkakörükben.

Timmermans az elmúlt időszakban is alelnöke volt a bizottságnak, így

komoly befolyással rendelkezik, átlátja az egész hatalmi rendszert,

tudja hogyan képes érvényesíteni saját elképzeléseit.

Ahhoz, hogy Von der Leyen elkerülje a versenyhelyzet kialakulását, fontos, hogy korán kinyilvánítsa, ő vezeti a bizottságot és senki másnak nem lehet beleszólása, még olyannak sem, aki öt vagy tíz éves tapasztalattal rendelkezik, magyarázta a szakértő.

Európa ígéret, Európa maga a jövő

Európa nem pusztán örökölt kincs, hanem ígéret, Európa maga a jövő, Európát nap mint nap, téglánként építeni kell – mondta az Európai Bizottság új elnöke vasárnap Brüsszelben, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

Az ezen a napon hivatalba lépő Ursula Von der Leyen az Európai Történelem Háza épületében tartott eseményen hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint amilyet elődeiktől örököltek.

„Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset” – fogalmazott.