A migráció kérdésének megoldása nem csak az Európai Bizottságon múlik

 

Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat – közölte az Európai Parlamentben tartott programbeszédében Ursula von der Leyen. A problémák megoldása azonban nemcsak a bizottságon múlik, hanem a tagországokon és az Európai Parlamenten is.

Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A migráció kihívása nem tűnik el a közeljövőben, ezért olyan tartós, közös, humánus és hatékony megoldásokat kell találni, amelyek elfogadhatók minden fél számára – mondta Ursula von der Leyen, a hivatalba lépő Európai Bizottság elnöke programbeszédében.

Hozzátette, biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is. Ez utóbbi azonban biztosan nem lesz egyszerű, amit az is bizonyít, hogy esetenként saját bevándorlói hátterű állampolgáraival sem boldogul a Nyugat. Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról,

illetve erősíteni kell a külső határok védelmét,

és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat. Európa mindig menedéket fog nyújtani azoknak, akik nemzetközi védelemre szorulnak – tette hozzá Von der Leyen.

Az új Európai Bizottság az uniót érintő kérdések megoldását szorgalmazza

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint a Von der Leyen állal felvázolt ügyek létező gondok, melyek megoldásához már megvan a kiindulási pont. Hozzátette, véleménye szerint egyelőre nem lehet megjósolni, hogy pár év múlva ezek közül melyek sikerül megoldani.

Kiemelte, az új bizottság hozzáállása eltér a leköszönő bizottságétól, hiszen a korábbi bizottsági elnök szinte nem is beszélt ezekről a kérdésekről. Véleménye szerint az említett ügyek megoldása nemcsak a bizottságon múlik, hanem a tagországokon és az Európai Parlamenten is.

Az illegális migráció kérdése továbbra is megoldatlan

Vajon az elmúlt öt év mennyire visszafordíthatatlan károkat okozott az unió számára – fogalmaz felvetésében ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Hozzátette, Jean-Claude Juncker öt évvel ezelőtti székfoglaló beszédében szerepelt a legális migráció módjainak megtalálása, és fellépést ígért az illegális migrációval szemben, valamint a munkahelyteremtésre is koncentrált. Ennek ellenére, a migráció kérdése még mindig megoldatlan problémaként lebeg az unió fölött.

Kiemelte, Ursula von der Leyen programjában nemcsak az szerepel, hogy önkéntes lesz a kvóta, ha egyáltalán bevezetik, hanem az is, hogy megerősíti az Európai Parlamentet. Hozzátette, a bizottság új elnökének oldaláról ez megfontolt döntés volt, hiszen tudja, hogy

a jövőben az Európai Parlamenttel való hatékony együttműködéssel uralni tudja majd a folyamatokat.

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, kétségtelen, hogy a döntéshozatalban komoly szerepet kap az Európai Parlament és az Európai Tanács is, de az ideiglenes kvótahatározat megmutatta, ha a bizottság érvényesíteni akarja döntését, akkor képes kijátszani a tanácsot és a parlamentet is.

Komoly érdekellentéteket kell összhangba hoznia a bizottságnak

Kis-Benedek József szerint nehéz megtalálni a megfelelő megoldásokat, mivel ellentétes nézetek nem csak a tagországok közt érzékelhetők, hanem egyes országok régióin belül is, például Németország egyes részein szükségesnek látják legális bevándorlók befogadását, míg a legtöbb tartomány egyszerűen felháborítónak tartja ezt.

Egy másik komoly érdekellentét húzódik a bevándorlásellenes tagországok és az embercsempész-hálózatok között is. Látni, milyen komoly kihívás előtt áll Von der Leyen és bizottsága – emelte ki Kis-Benedek József, és arra is emlékeztet, hogy a hotspotok kialakítása sem sikerült, hiszen egyetlen észak-afrikai ország sem vállalta, hogy Európa gyűjtőpontja legyen.

A cégek befolyása erősödött

Ifj. Lomnici Zoltán szerint Németország helyzete tragikus, hiszen ott is működnek a külföldről finanszírozott NGO-körök, amelyek segítik az illegális migránsokat, és gátolják a visszatoloncolásokat is.

Kiemelte,

a világgazdaságot meghatározó cégek változatlanul motorjai a népességcserének.

Hozzátette, nem érti miért, hiszen már nincs szükségük olcsó munkaerőre, mivel azzal, hogy Kínába helyezték át a gyártósoraikat, sikerült a profitjukat maximalizálni. A Századvég jogi szakértője szerint ebből az látszik, hogy napjaikban a cégek befolyása sokkal erősebb, mint a politikáé.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.