Az uniós biztosjelöltek meghallgatásain is a kettős mérce mutatkozott meg

 

Újabb kérdéseket kap Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt, a meghallgatáson ugyanis az Európai Parlament külügyi szakbizottsága úgy döntött, hogy a továbbiakban még írásban is válaszolnia kell néhány felvetésre. A Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP képviselője ezúttal is a magyar jelölt ellen szavazott.

Várhelyi Olivér biztosjelölt (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)

Az, hogy az ellenzéki képviselők ismét saját hazájuk ellen szavaztak, egyáltalán nem volt váratlan, ugyanez történt az Európai Parlament megalakulását követő időszakban is – közölte Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A szakértő Trócsányi László korábbi biztosjelölt ügyét idézte fel, amikor szintén „ellene áskálódott a magyar ellenzék”.

Véleménye szerint ezt magyar sajátosságnak is lehet nevezni, hiszen más országokban nem jellemző, hogy két politikai tábor vagy a különböző pártok úgy lépnének fel egymással szemben, hogy az

már a nemzeti érdekeket is sérti.

A meghallgatásokon gyakorlatilag minden témában kikérdezték Várhelyi Olivért, a bővítési politika mellett szó esett a Nyugat-Balkánról, sőt még Ukrajnáról és az összes többi szomszédos országról is részletesen kérdezték a biztosjelöltet – mondta el Berzi Gergely külügyi szakértő. Szerinte Várhelyi minden kérdésre megfelelő és felkészült válaszokat adott a csaknem két és félórás meghallgatás során.

A román és a francia jelöltet is meghallgatták

Arról is beszélt, hogy csütörtökön három jelöltet hallgattak meg, az első körben különböző okokból elutasították a francia és a román biztosjelöltet is a magyar mellett. Úgy véli, érdekes, hogyan viszonyult a szakbizottság az egyes jelöltekhez. A román Rovana Plumb például nem adott egyenes válaszokat, mindvégig azt hangoztatta, hogy nem készült fel erre a meghallgatásra, mivel még csak két napja tud a jelöltségéről. „Neki mégis kiállítottak egy biankó csekket, és hagytak időt a felkészülésre” – magyarázta.

A francia Sylvie Goulard biztosjelölt meghallgatásán pedig – aki egyébként kommunikációs szempontok alapján jól vette az akadályokat –, nem esett szó arról, hogy pár nappal korábban még üzletember volt. Amikor pedig ehhez kapcsolódó kérdéseket kapott, egyszerűen azt mondta, „ha olyan cég kerül terítékre, amelynek ő valamikor is dolgozott, akkor kisétál a teremből”.

Kettős mérce

Ezt a választ elfogadta a szakbizottság, korábban ugyanakkor, Trócsányi László esetében egy 13 évvel ezelőtti ügyvédi irodával kapcsolatos érdekeltség akadály jelentett, miközben annak az ügyvédi irodának nem volt köze a bővítési portfólióhoz – magyarázta Berzi Gergely. Hozzátette, „úgy tűnik, a kettős mércében még mindig lehet lejjebb menni”.

A biztosok függetlensége alapvetően egy elvárt követelmény – jelentette ki Párkányi Eszter, ami azt jelenti, hogy

függetlennek kell lenniük a pártpolitikától

és a pártok által képviselt ideológiáktól, és az egész Európai Unió érdekeit szem előtt tartva kell dolgozniuk az elkövetkezendő öt évben.

Megjegyezte, erről a függetlenségéről biztosította is a képviselőket Várhelyi Olivér, aki mindig is uniós szerveknél dolgozott, ahol komoly pénzügyi átláthatósági szabályok vannak. Ez mégsem volt elég a szakbizottság számára, ezzel ellentétben a francia biztosjelöltnek „már a szava is elegendő volt arra, hogy ezt elfogadják” – tette hozzá.

A magyar biztos számos kérdést kapott a képviselőktől a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatáról, és ezekre reagálva többször is leszögezte, hogy mandátuma első napjától kezdve teljesen függetlenül kívánna dolgozni az Európai Bizottság tagjaként. Rámutatott, hogy új tisztségében az Európai Uniót kell képviselnie, és pontosan ezt is tenné. Leszögezte, nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között, a közös jóért kell dolgozni, a végső cél egy erős és sikeres közösség megteremtése, magyarázta Várhelyi.

A baloldali pártok és a liberálisok szavaztak ellene

Az M1 brüsszeli tudósítója arról beszélt, hogy Várhelyi Olivér azért nem kapta még meg a szükséges jóváhagyást, mert a jóváhagyási folyamatot a frakciókoordinátorok értékelik, és ahhoz, hogy egy jelölt átmenjen a szakbizottsági meghallgatáson, náluk kell kétharmados többséget szerezni. Úgy tudni, hogy a baloldali pártok és a liberálisok Várhelyi Olivér ellen szavaztak.

A baloldal kijelentette, azt várják el Várhelyi Olivértől, hogy határolódjon el a magyar kormánytól, mert ők csak ebben az esetben látnak garanciát arra, hogy biztosként eltudja látni majd a feladatát. Megjegyezték, ha ezt nem teszi meg, akkor ne számítson a baloldal támogatására.

Azt is elmondta, Várhelyi Olivér most

kiegészítő kérdéseket fog kapni az Európai Parlamenttől,

amelyeket hétfő délig kell megválaszolnia. Ezután ismét szavaznak a frakciókoordinátorok, ahol szintén kétharmados többség kell majd a jóváhagyáshoz. Hozzátette, várhatóan a liberálisok mindenféle politikai háttéralkuk miatt Várhelyi mellett fognak szavazni. Ha továbbra sem fogadják el, akkor újabb meghallgatás veheti kezdetét, ahol már a teljes szakbizottság szavaz, és 50 százalék plusz egy szavazat kell majd az elfogadáshoz – jelentette ki.


A Kossuth Rádió A nap kérdése című műsora