Dánia visszaállítja a határellenőrzést Svédországgal közös határa egyes pontjain

 

Dánia ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést Svédországgal közös határának egy részén. A dán hatóságok szerint több, az elmúlt időszakban történt erőszakos bűncselekményt olyan emberek követtek el, akik Svédországból léptek be Dániába – hangzott el az M1-en.

Cikkünk frissült.

A kedden kezdődő, 6 hónapig tartó ellenőrzés a Koppenhágát a svédországi Malmővel összekötő hídra, valamint a kompkikötőkre vonatkozik. Hírügynökségek szerint február óta 13 robbantás volt Koppenhágában.


A robbantások a malmői migrációs zónára vezethetők vissza

Svédország-szerte több mint 100 robbantásos, lőfegyveres bűncselekmény történt ebben az évben, a nagy részük Malmőben. Az utóbbi pár hónap robbantásai mind a malmői migrációs zónára vezethetők vissza, ezért a dán miniszterelnök azt mondta: nem lehet tovább tűrni, hogy Malmőből bejöjjön hozzánk az a bűncselekmény hálózat, amely tönkreteszi Malmőt.

Ennek okán indulnak el a határellenőrzések Dániában, amely egy hat hónapos időszakra fog kiterjedni. Több mint háromszáz kamerát szereltek fel különféle dán helyszíneken, amelyek Malmővel is össze vannak kapcsolva.

A schengeni belső határellenőrzést nem fogadja jó szemmel az Európai Unió, de Dánia fenntartja magának a jogot, hogy így védekezzen a migrációs problémákkal szemben – közölte a közmédia helyszíni tudósítója.

Olyan ellenőrzést vezetnek be, ami célirányos és gyors, ez a folyamat dominószerűen folytatódik tovább, valószínűleg Németország felé is bevezetik majd a gyakorlatot, Németország pedig bevezeti majd Ausztria irányába. A belső ellenőrzések veszik át a külső ellenőrzés szerepét” – fogalmazott Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő az M1 kedd reggeli műsorában.


Irán egy éven belül atombombát állíthat elő

A szakértő arról is beszélt: Irán csak akkor hajlandó tárgyalni az atomalkuról, ha az amerikaiak előbb visszavonják a Teheránra kiszabott szankciókat. Szerinte Irán ezért a felgyorsított urándúsítással zsarol.

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy Irán egy éven belül atombombát állít elő, ha a nagyhatalmaknak nem sikerül az országgal megegyezniük a 2015-ös megállapodás betartásáról. Az eddigi urándúsítás legmagasabb szintje 4,5 százalék, ami meghaladja a 2015 nyarán kötött iráni atomalkuban szereplő 3,67 százalékot – mondta.

Kis-Benedek József úgy vélekedett, hogy további szankciók, szigorítás esetén Irán még több centrifugát állítana be, és még nagyobb ütemben végezné az urándúsítást, megegyezéssel azonban le lehetne állítani ezt a folyamatot.

Kitért arra is: Izrael nem engedheti meg, hogy Iránnak atombombája legyen, ezért ha fennáll ennek a veszélye, légi csapást mérhetnek az azt előállító objektumra.