A papírformát igazolják a román elnökválasztás eddigi eredményei

 

Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis román államfő az elnökválasztás vasárnap befejeződött első fordulóját . Az egyetlen magyar jelölt, Kelemen Hunor a szavazatok 3,95 százalékát szerezte meg, ezzel az RMDSZ az elmúlt tíz év legjobb eredményét érte el a román elnökválasztáson.

Klaus Johannis középen (Fotó: EPA/Robert Ghement)

Cikkünk frissült. 

A második helyezett Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő Johannis mögé szorult  – igazolták a központi választási bizottság honlapján hétfő reggel elérhető részeredmények.

Pászkán Zsolt, a Külgazdasági és Külügyi Intézet külpolitikai elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy torzításokhoz vezetett az a tény, hogy a határon túl már három napja zajlik a választás, így a választásban leginkább érdekelt pártok három napja nyomon követhették, hogyan alakul a részvételi arány. A hozzájuk köthető médiaorgánumok ez idő alatt áthallásos cikkeket, beszámolókat publikálhattak.

A hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása alapján Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dancila a voksok 22,7 százalékát szerezte meg. Kettejük részvételével rendezik meg az elnökválasztás második fordulóját november 24-én.

A harmadik helyen Dan Barna, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7 százalékkal.

A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Basescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.

Az elmúlt tíz év legjobb eredményét érte el az RMDSZ

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét (mint ahogy a többi elnökjelöltét is) még kismértékben befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése.

Az elmúlt tíz év legjobb eredményét érte el az RMDSZ a román elnökválasztáson – mondta Kelemen Hunor. A párt elnöke köszönetét fejezte ki annak a több százezer embernek,

aki az erős magyar érdekképviseletre szavazott.

Hozzátette: a munkát jövőre is folytatják, a célok nem változtak, az erős magyar képviselet mellett az oktatás és a környezetvédelem továbbra is kiemelten fontos lesz.

A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában.

A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18,217 millió választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz.

Pászkán: Komolyan vette a kampányt az RMDSZ

Lezárult a román elnökválasztás első fordulója, magyar idő szerint nyolc óráig lehetett voksolni. A külföldi románok rekordot döntöttek, a magyarlakta megyében viszont az átlagtól alacsonyabb volt a szavazókedv – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.

Az új törvény szerint, akik urnazáráskor a nagykövetségek, szavazókörök területen belül tartózkodnak, azok  helyi idő szerint éjfél előtt egy percig még leadhatják a szavazatukat – mondta Pászkán Zsolt, a Külgazdasági és Külügyi Intézet külpolitikai elemzője. Hozzátette, ha a szavazókörökbe gyorsan bepréselnek még több száz szavazót, akár teljesen más eredmények is születhetnek, mint az exit pollos becslések.

Pászkán Zsolt véleménye szerint Kelemen Hunor kampánya egy hibától eltekintve viszonylag jó volt. Az RMDSZ jelöltje azon kevés román államelnökjelöltek közé tartozik, aki komolyan is vette az elnökválasztási kampányt. Hozzátette,

a fő hiba véleménye szerint az volt, hogy a külhoni román állampolgárságú magyarok megszólítása elmaradt.

Kiemelte, akár Magyarországon, vagy Ausztriában is tarthatott volna kampánybeszédet Kelemen Hunor. A szakértő úgy véli a kampány során elhanyagolták azt a tényt, hogy a kivándorlási hullám nemcsak a román etnikumú állampolgárokat érintette az országban, hanem nagyon sok romániai magyart is, akik így elhanyagolva érezhették magukat.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet külpolitikai elemzője elmondta, a különböző párokba beépített emberek munkája volt az, hogy a román kormány olyan választási törvénymódosítást fogadott el, ami az érekeivel ellentétes. Hozzátette,

torzításokhoz vezetett az a tény, hogy határon túl már három napja zajlik a választás,

így a választásban leginkább érdekelt pártok három napja nyomon követhették, hogy milyen a részvételi arány. Emellett a hozzájuk köthető médiaorgánumok három napja áthallásos cikkeket, beszámolókat publikálhattak.

A külpolitikai elemző azt javasolja minden bel- és külföldi törvényhozónak, hogy kövesse a román politikai helyzetet, mert talán

Románia esetében látható a legszembetűnőbben, hogy miként lehet manipulálni egy egész államot,

és miként lehet manipulálni egy egész nemzetet.

Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, ha a külföldi szavazókörzetekben még többen adják le voksukat, az akár megváltoztathatja a második fordulóba továbbjutó jelöltek névsorát, hiszen még van arra esély, hogy Dan Barna felzárkózik a második helyre, így kizárva Viorica Dancilat a végső összecsapásból.