Törökország regionális nagyhatalom és geopolitikai szempontból is fontos szereplő

 

Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a török elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón. Emlékeztetett, a mostani találkozó a 2013-ban kötött kétoldalú együttműködés a legfelsőbb szintű stratégiai tanács szokásos éves egyeztetése. Erdogan török elnök beszédében megköszönte, hogy Magyarország kiáll mellette, miközben az EU mostohán kezeli a Törökországgal kapcsolatos történéseket.

Teljesen más lenne a helyzet, ha Törökország az Európai Unió tagja lenne, mert akkor sokkal több forrást kapna alapvetően a gazdaság fejlesztésére, de a szíriai menekültek kezelésére is – jelentette ki Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Arról is beszélt, hogy a török társadalom mindig is fegyelmezetten állt hozzá a migráció kérdéséhez, az elmúlt két–három évben ugyanakkor

Törökország gazdasági fejlődése megállt,

és lassan egy gazdasági válság kezd kibontakozni, amely további feszültségeket kelt. Ezt a menekültek is érzékelik, ezért is szeretnének sokan minél hamarabb továbbállni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Kiemelte, nyilvánvalóan egy erősebb Törökország ezt könnyebben tudná kezelni, és jobban tudná integrálni az országba érkező embereket. Emellett egy európai uniós tagállam sokkal többet tudna egyeztetni a többi tagállammal, és könnyebben tudna fellépni a terrorizmus elleni harcban.

Az EU nem biztosította a beígért pénzügyi forrást

Megjegyezte, az EU azonban más utat választott, Törökország egy megállapodás keretében csatlakozott a menekültkérdés ügyéhez, az EU azonban sokkal kevesebbet adott, mint amennyit ígért a törököknek – tette hozzá.

Egeresi Zoltán hozzátette, bár keveset beszélnek róla, de amellett, hogy az EU eddig még körülbelül csak a felét teljesítette a beígért összegnek, a török államháztartás még csak szabad kezet sem kap ezeknek az elköltésére. Szerinte egy tipikus, elhúzódó uniós projektet látunk, amely egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetet.

Törökország uniós csatlakozását már hosszú évek óta tárgyalják,

többször szerepelt már az Európai Tanács és az Európai Bizottság napirendi pontjain – erről beszélt Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Mint mondta, már korábban is komoly politikai viták alakultak ki a kérdést illetően, és szerinte ezek még súlyosabbak lehetnek a jövőben.

Olyan kérdéseket érint az ügy, mint a geopolitikai, stratégiai, és kulturális kapcsolatok, de Törökországnak van egy előnye is, mégpedig, hogy a NATO tagja, amely már közös nevezőnek számít az Európai Unió tagállamainak jelentős részével.

Az ország 1999 óta tagjelölti státuszban van

Boros Bánk Levente felidézte, Törökország már 1999 óta van tagjelölti státuszban, de csak 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. Közölte, ez nem egyszerű feladat, különböző fejezeteket kell végigtárgyalni, és azokat lezárni, de a helyzetet az is nehezíti, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek ellenzik a törökök csatlakozását.

Példaként említette Franciaországot, amely már a kezdetektől fogva ellenezte az ország csatlakozását.

A szakértő egy júniusi tanácsi ülés egyik jelentéséből idézett, ahol azt írták, hogy

Törökország egyre távolabb kerül az Európai Uniótól.

Szerinte ez azt jelenti, hogy olyan megnyilvánulásokat tesznek, amelyek nem hozzák közelebb az országot az EU-hoz. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a többi országgal sem mennek jobban a csatlakozási tárgyalások, és egyelőre beláthatatlan, mikor fog újabb állam csatlakozni az unióhoz – jegyezte meg.

Törökország ugyanakkor regionális nagyhatalomnak minősül, és geopolitikai szempontból egyfajta „nagykaput” képez Ázsia és Európa között, ezért semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni az országot. Erdogan határozott és fegyelmezett államfő, de ha úgy adódik, képes bekeményíteni – közölte Egeresi Zoltán, aki szerint nem véletlen, hogy a menekültkérdésben gyakorlatilag

politikai nyomás alá helyezte a brüsszeli döntéshozókat a kapuk megnyitásával.

A budapesti megbeszélésen áttekintették az államfők a migrációval kapcsolatos kérdéseket is, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel. Orbán Viktor azt mondta, ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind Magyarország déli határának környékén lennének.

Több megállapodást írtak alá

Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan csütörtökön több megállapodást írt alá, többek között levéltári és postai együttműködési megállapodást, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, űrkutatási, diplomáciai, oktatási, kulturális, közúti és fuvarozási megállapodást, és egy szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg