Jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak – foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Indítványában Eleanor Sharpston megállapította, hogy az érintett országok nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
A tagállamoknak jogukban állt megtagadni a kérelmezőknek az áthelyezését
Elutasította az alperesek azon érveit, amelyek szerint ezen határozatok teljesítése megakadályozta volna a közrend és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos állami feladatok ellátását. Kiemelte, a tagállamoknak jogukban állt megtagadni azoknak a kérelmezőknek az áthelyezését, akikről alapos okkal volt feltételezhető, hogy veszélyt jelentenének a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, így teljes mértékben biztosítható lett volna az állampolgárok biztonsága és jólléte.
Emellett úgy vélekedett, hogy a három országot a kérelmek hatalmas számának feldolgozásában rejlő kockázatok nem mentesítették a jogi kötelezettségeik alól.
„A kötelezettségek miatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte, rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa pedig különösen ártalmas akkor, ha azzal egy tagállam jár elől” – hangsúlyozta a főtanácsnok.
„A szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását vonja maga után” – fogalmazott.
Ítélethirdetés a következő hónapokban várható.
Az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására. A vélemény nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az Európai Bizottság 2017 végén jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagállamok belügyminiszterei minősített többséggel, többek között Magyarország ellenszavazata ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében.
A brüsszeli testület leszögezte, annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2017 szeptemberében megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, a három ország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
Lengyelország és Magyarország egyetlen menedékkérőt sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes EU-s kvótarendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt.