Albánia és Észak-Macedónia teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, a tárgyalások megkezdésének elhalasztásával ezért az Európai Unió stratégiai hibát követ el – szögezte le az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön elfogadott állásfoglalásában.
A 412 szavazattal, 136 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az uniós parlament mélységes csalódottságának adott hangot azért, mert az európai állam- és kormányfők október 17-18-i csúcstalálkozóján nem sikerült döntésre jutni a két országgal tervezett csatlakozási tárgyalások elindításáról.
A képviselők bírálták Franciaország, Dánia és Hollandia ellenállását, és kijelentették, hogy az elmúlt pár évben mindkét ország jelentős erőfeszítéseket tett, és eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek.
Elismerésüket fejezték ki Észak-Macedóniának, hogy az több nehéz, kétoldalú kérdést rendezett szomszédaival, és üdvözölték az új albán igazságügyi reformokat is.
Állásfoglalásukban hangsúlyozták: a döntés elodázásával az unió vezetői stratégiai hibát követtek el, ami megkérdőjelezi az EU szavahihetőségét, és a többi esetleges tagjelölt országnak is negatív üzenetet küld. A két országban szerintük „megnőhet az olyan külső szereplők befolyása, amelyek tevékenysége nem az európai értékrendet és érdekeket követi”.
Kijelentették, a bővítési folyamat egyes tagállamok által szorgalmazott reformja nem gördíthet akadályt Albánia és Észak-Macedónia elé, hiszen azok már teljesítették a vonatkozó követelményeket.
A képviselők végezetül felszólították a tagállamokat, hogy legyenek tudatában felelősségüknek Albánia és Észak-Macedónia ügyében, és hozzanak egyhangú, pozitív döntést legközelebbi ülésükön.
Gál Kinga, Trócsányi László és Deli Andor fideszes EP-képviselők az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatukban a nyugat-balkáni régió európai uniós integrációjának fontosságát hangsúlyozták és fontosnak nevezték, hogy az unió ne veszítse el a térség bizalmát.
Gál Kinga az unió és a csatlakozási perspektíva hiteltelenedésének veszélyére hívta fel a figyelmet és fontosnak nevezte a régió népei bizalmának megtartását.
„Ők teljesítették kötelezettségeiket, így az uniónak is teljesítenie kell ígéreteit. Mihamarabb zöld jelzést kell adnia Szkopjének és Tiranának a csatlakozási tárgyalások elkezdésére” – fogalmazott.
Trócsányi László szerint nyugat-európai országok egyes vezetői belpolitikai megfontolások miatt felelőtlen módon késleltetik az európai uniós csatlakozási folyamatot.
Arra hívta fel a figyelmet, ha a Balkán országai nem kapnak érdemi támogatást a bővítés ügyében az uniótól, akkor olyan geopolitikailag jelentős országok fognak befolyást szerezni a régióban, amelyek semmilyen feltételrendszert nem határoznak meg a térség országaival szemben.
A képviselő rámutatott, hogy az unió megreformálása során a bővítés- és szomszédságpolitika kereteinek felülvizsgálatára kell helyezni a hangsúlyt.
Fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával és Montenegróval is, hiszen minden további halogatás veszélyezteti a Nyugat-Balkán politikai egyesítését az Európai Unióval – tette hozzá Trócsányi László.
Deli Andor hangsúlyozta, hogy az EU nem elszenvedője a bővítési folyamatnak, hanem az egyik érdekelt fél abban. Ebből fakadóan a döntés elodázásával az unió önmagát károsítja.
