Brüsszel szerint a török katonai beavatkozás súlyosbítja humanitárius helyzetet

 

Véget kell vetni a szíriai konfliktus egészének, a török katonai beavatkozást le kell állítani, az ugyanis az tovább súlyosbítja a már eddig is traumatikus humanitárius helyzetet – jelentette ki Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős európai uniós biztos Strasbourgban szerdán.

Sztilianidisz az Európai Parlament plenáris ülésének a török offenzívával foglalkozó vitáján hangsúlyozta, alapvető fontosságú a civil lakosság védelme, a nemzetközi jog tiszteletben tartása.

A humanitárius dolgozók számára feltételeket kell biztosítani a rászorulók megsegítése érdekében kifejtett munkájához, ehhez meg kell tudni védeni az egészségügyi intézményeket, az azokban dolgozó orvosok és humanitárius konvojok biztonságát – mondta.

Az uniós biztos elismerte, hogy Törökország évek óta biztonságos menedéket biztosít mások mellett szíriai menekülteknek, ugyanakkor aláhúzta, a menekültek hazatelepítése nem lehet erőszakos, annak biztonságosnak, önkéntesnek és méltóságteljesnek kell lennie.

Az európai parlamenti képviselők többsége a vita során elítélte a török katonai fellépést Észak-Szíriában. Hangsúlyozott véleményük szerint az Európai Uniónak megoldást kell találnia az egész világ biztonságát fenyegető katonai fellépésre. Tudatosítani kell, hogy a konfliktus katonai úton nem, kizárólag tárgyalóasztal mellett oldható meg.

A hozzászóló képviselők közül sokan elfogadhatatlannak nevezték, hogy Törökország katonai fellépést vezessen egy szomszédos országban. Ahogy szerintük elfogadhatatlan az is, hogy Ankara a 2016 őszén kötött migrációs EU-török megállapodás felmondásával zsarolja az EU-t. Azonnali szankciók elfogadására van szükség, a Törökországba irányuló fegyverszállítást minden országnak le kell állítania – mondták.

Kijelentették, hogy Törökországnak mint a régió nagy és erős országának felelőssége van a térség stabilitásában. Arra figyelmeztettek, hogy kurdok támadásával újra erőre kaphat az Iszlám Állam terrorszervezet, új humanitárius válság alakulhat ki, ezzel destabilizálódva a régiót.

Az EU-nak el kell döntenie, milyen hatékony és hosszantartó intézkedéseket tud foganatosítani, amelyek elrettentik Recep Tayyip Erdogan török elnököt az ilyen cselekedetektől.

Határozott fellépésre, erős reakcióra van szükség. Nemet kell mondatni a török uniós közeledésre, meg kell szakítani, be kell fagyasztani a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal – mondták többen. Erdogan Törökországának nincs helye Európában. Megveti mindazt, ami Európát jelenti, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását – tették hozzá.

„A török diktátorral olyan nyelven kell beszélni, amit megért. Be kell fagyasztani az uniós forrásokat”– fogalmazott egy felszólaló.

Mások úgy érveltek, figyelembe kell venni Törökország biztonsági aggályait, közvetlen szomszédságának biztonsága ugyanis rendkívül instabil. Véleményük szerint Európának felelőssége van a kialakult helyzetért, ugyanis elengedte a régióban élő emberek kezét, köztük több kisebbség sorsáról feledkezett meg. Európa ölbe tett kézzel vár, nem tesz eleget a konfliktus megoldása érdekében – tették hozzá.

Az észak-szíriai török katonai offenzívával összefüggésben az EP plenárisa csütörtökön fogad el állásfoglalást.

NATO-főtitkár: a tűzszünet lehetőséget kínál a politikai rendezésre

Jens Stoltenberg  szerint az Egyesült Államok és Törökország kötött, majd meghosszabbított tűzszüneti megállapodása lehetőséget kínál a békére, és alapot teremt a konfliktus politikai megoldására.

A NATO-főtitkár a szövetséges országok fegyverkezéssel és leszereléssel foglalkozó konferenciáját megelőzően tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kialakult észak-szíriai konfliktust illetően lehetséges egy politikai megoldás, ahhoz azonban a harcok teljes leállítására van szükség a tűzszüneti megállapodásban foglaltak szerint.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, még korai lenne megítélni a kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök között létrejött megállapodást, amely szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milíciának ki kell vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból, beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is.

Moszkva szerint Washington elárulta és magára hagyta a kurdokat

A kurdok elárulásával vádolta meg az Amerikai Egyesült Államokat az orosz elnöki szóvivő szerdán.

Dimitrij Peszkov azt tanácsolta a kurdoknak, hogy vonuljanak ki a török határ menti 30 kilométeres sávból – amiről előző nap Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megállapodott -, ellenkező esetben a török hadsereg felmorzsolja őket.

Az orosz hírügynökségek szerint Peszkov James Jeffrey, Donald Trump amerikai elnök szíriai különmegbízottjának kijelentéseire reagált. Sérelmezte, hogy a látszat szerint az Egyesült Államok arra biztatja a kurdokat, hogy maradjanak a határ közelében, és harcoljanak a török hadsereggel.

„Az Egyesült Államok az elmúlt években a kurdok szoros szövetségese volt. Végül azonban magukra hagyta, sőt elárulta őket” – fogalmazott a szóvivő.

Az amerikaiak most azt szeretnék, ha a kurdok a határ mentén maradnának, és szinte arra kényszerítik őket, hogy harcba szálljanak a törökökkel – tette hozzá.

Ha a kurdok nem vonulnak ki a Moszkva és Ankara közötti megállapodásnak megfelelően a határ menti területről, akkor a szíriai határőrök és az orosz katonai rendőrség elhagyja azt a zónát, és a kurdok a török hadsereggel fogják szemben találni magukat – figyelmeztetett Peszkov.

James Jeffrey kedden úgy vélte, hogy az orosz-török megállapodásban sok a tisztázatlan rész, Oroszország homályos kötelezettségeket vállalt.

„Még ha vannak is hatékony eszközei, nem tudom, hogy képes-e elérni a YPG erőinek távozását. Mi a YPG távozása érdekében léptünk fel” – mondta.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indított támadást a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, Ankara állítása szerint a terrorveszély elhárítása érdekében.

Október 17-én amerikai közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely szerint a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lázadószervezetnek ki kell vonulnia a Törökország által követelt, 30 kilométer széles „biztonsági övezetből”, ahova Ankara kétmillió, Törökországban eddig menedéket találó szíriai menekültet akar telepíteni. Törökországban mintegy négymillió szíriai menekült tartózkodik.