A Brexit, a bővítés és a költségvetés van napirenden az uniós csúcson

 

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az Európai Tanács kétnapos találkozója, amelynek központi témája a brit uniós tagság megszűnésének (Brexit) sorsa lesz, a kilépésről frissen megszületett újabb megállapodást a tagországok vezetői el is fogadhatják. A tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács emellett az unió következő hétéves költségvetéséről és a további bővítés lehetőségeiről tárgyal.

Ursula von der Leyen (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)

Cikkünk frissült.

Intenzív tárgyalásokat követően csütörtökön született meg az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló megállapodás, amely most a tagállami vezetők asztalára kerül. Amennyiben a csúcstalálkozón mindkét fél megerősíti az újabb dokumentumot, majd a brit parlament alsóháza és az Európai Parlament is megszavazza azt, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére november első napján kerülhet sor.

Merkel: Jó hír az újabb Brexit-megállapodás megszületése

Angela Merkel német kancellár az európai uniós tagországok brüsszeli csúcstalálkozójának első munkanapjára érkezve jó hírnek nevezte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését rendező újabb megállapodás megszületését, és kijelentette, nagyon optimista abban a tekintetben, hogy azt a tagországok vezetői el is fogadják.

Merkel rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, a csütörtökön megszületett újabb egyezség azért is jó, mert lehetőséget biztosít az uniós piac egységének fenntartására, és tiszteletben tartja az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodást.

Macron: Az új megállapodás lehetőséget adhat a Brexit határidejének rövid meghosszabbítására

Emmanuel Macron francia államfő érkezésekor kijelentette, a megállapodás szükség esetén lehetőséget adhat a brit uniós kilépés céldátumának rövid meghosszabbítására.

Nyilatkozatában jó kompromisszumnak nevezte a megszületett szöveget, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyezség még mindkét fél esetben továbbra is komoly akadályokkal néz szembe úgy az Egyesült Királyság, mint az unió parlamentje előtt. Reményét fejezte ki, hogy a brit miniszterelnök megkapja a többséget az egyezség támogatásához a brit alsóház részéről.

„A múltbeli tapasztalatok alapján óvatosnak kell lennünk” – mondta Macron. Hozzátette, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek válaszokat találjanak eddigi közös, politikai és technikai természetű aggodalmaikra.

Úgy vélte, hogy most lehetőség nyílik az Európa jövőjéről szóló megbeszélések újabb szakaszának megkezdésére is.

Von der Leyen: Nem valószínű most döntés az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalásokról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott, következő elnöke érkezésekor kijelentette: örül, hogy újabb megállapodás született, ugyanakkor sajnálja, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót.

„Fontos azonban, hogy az elválás rendezett formában történjen. Ez döntő jelentőségű az emberek és a gazdaság szempontjából is, valamint a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatok jövőbeli alakulása szempontjából is” – mondta.

Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: a jelek arra utalnak, hogy a találkozón nem születik döntés az unió bővítéséről.

„Nagyon sajnálom ezt, mert úgy gondolom, hogy Albánia és Észak-Macedónia is óriási erőfeszítéseket tettek az Európai Unióhoz való közeledés érdekében. Nagyon fontos, hogy pozitív visszajelzést kapjanak” – mondta von der Leyen.

„Mindkét fél számára ez a jó megoldás”

Leo Varadkar ír miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve aláhúzta, a megállapodás elfogadása lehetővé teszi Nagy-Britanniának, hogy rendezett módon hagyja el az uniót, ami jó az EU-nak, Írországnak, Londonnak, és hosszú távú érdeke Észak-Írországnak is. Emellett biztosítja az egységes piac életben maradását Írországban.

Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke szerint a valódi kérdés az, hogy a brit parlament alsóháza elfogadja-e majd a megállapodást, vagy a rendezetlen Brexitet választja, noha az egyik félnek sem lehet az érdeke. „Én mindig is megegyezést akartam. Mindkét fél számára ez a jó megoldás” – tette hozzá.

Arturs Krisjanis Karins lett miniszterelnök nyilatkozatában optimizmusának adott hangot, és nagyon ígéretes előrelépésnek nevezte az újabb megállapodás elfogadását, amelyet véleménye szerint az Európai Tanács el fog fogadni a csúcstalálkozón. Noha még bizonyos technikai kérdéseket pontosítani kell, az igazi döntés a politikai, és „minden EU vezető megállapodást akar”. Ezt követőn ismételten a brit parlament térfelén pattog a labda – tette hozzá.

A Brexit a központi téma 

Az Európai Tanács csütörtökön megkezdődött kétnapos csúcstalálkozójának központi témája a Brexit, az új megállapodást a vezetők várhatóan el is fogadják. A megállapodásról tárgyalók a hozzáadottérték-adó kérdését leszámítva gyakorlatilag minden területen egyetértésre jutottak. Amennyiben a csúcstalálkozón mindkét fél megerősíti az újabb dokumentumot, majd a brit parlament alsóháza és az Európai Parlament is megszavazza azt, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére november első napján kerülhet sor.

London a 2016 júniusában tartott népszavazást követően jelentette be kilépési szándékát az Európai Unióból.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította.

Az EU-csúcs napirendi pontjai között szerepel még az EU következő, 2021-től érvényes hétéves költségvetéséről tervezett vita, megbeszélés Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, valamint az éghajlatváltozás nemzetközi vonatkozásairól. A vezetők továbbá határozatot fogadhatnak el, amellyel kinevezik Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnökévé.