A lengyelek igent mondtak a keresztény értékekre

 

A rendszerváltás óta a tizedik parlamenti választásokat tartották Lengyelországban. A nem hivatalos végeredmény szerint az eddig is kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) győzött és akár egyedül is kormányt tud alakítani, a 99 százalékos feldolgozottságon alapuló részeredmények szerint 43,7 százalékot szerzett. A második helyen a legfőbb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció végzett, a harmadikon pedig a Baloldali Szövetség. A részvételi arány rekordmagas, 61,1 százalékos volt.

A szavazatállások már biztosak a lengyel választási bizottság adatai szerint, de arra még várni kell, hogy pontosan milyen mandátumeloszlás lesz a parlamentben – mondta el Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy a mandátumok többsége a PiS párt kezében lesz.

A szakértő – aki személyesen is jelen volt a lengyel parlamenti választásokon – arról is beszámolt, hogy a nyertes párt szavazótábora kitörő örömmel fogadta, és mindenképp történelmi győzelemként értékelte az eredményt.

Soha győztes párt ilyen jó eredményt még nem ért el,

és a PiS az első olyan jobboldali párt, amelyik ismét abszolút többségre tett szert Lengyelországban – mutatott rá.

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)

Rosonczy-Kovács Mihály kitért Jaroslaw Kaczynski pártelnök beszédére és a friss nyilatkozatokra is a választások kapcsán. A PiS elnöke azt mondta, pártjának az ellene irányuló hatalmas front dacára is győznie sikerült, és szót ejtett arról is, hogy újabb négyévnyi nehéz munka vár rájuk. Több kormánypárti politikus azonban némi elégedetlenségnek adott hangot az eredmények láttán, amely azt mutatja, hogy egy ideig még folytatódni fog a kampányhangulat Lengyelországban – fűzte hozzá.

Tudatos stratégia

Kiemelte, az elmúlt egy év azt mutatta, hogy Jaroslaw Kaczynski egy zseniális és tudatos stratégiát épített fel. A lengyelek igent mondtak a keresztény értékekre, a lengyel nemzeti büszkeségre és a családbarát politikára. A választás egyértelmű vesztese viszont a Polgári Koalíció, amely – az elemző szerint – nem halogathatja tovább annak tudatosítását, hogy megújulásra van szüksége.

Lengyelország szoros amerikai kapcsolatokat ápol, emellett

a határozottabb Európa-politika híve,

így sokkal nagyobb részvétel várható az európai ügyekben is az új kormánytól. Megjegyezte, a PiS határozottan korrupcióellenes, ezt mutatja például, hogy tavaly le kellett mondania az alsóház elnökének, mert állami repülőgépet használt egy családi utazás során.

Kitért arra is, hogy a lengyel választások eredménye magyar szempontból azt is jelenti, hogy Varsó stabil támogatója marad a „nemzetek Európája” eszmének. Stabil képviselete lesz a közép-európai régió felemelkedésének és a visegrádi szövetség támogatásának és fejlesztésének egyaránt.

Hasonlít a lengyel-magyar politikatörténet

Ha a lengyel-magyar politikatörténetet megfigyeljük, akkor általánosságban elmondható, hogy azok a fordulatok és politikai változások, amelyek Lengyelországban bekövetkeznek, általában 2–3 év letelte után Magyarországon is megjelennek – fogalmazott Szabó Dávid külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy ez fordítva is igaz. Példának említette a 2010-es évet, amikor Magyarországon újra a polgári, nemzeti erők kerültek kormányra, és később ugyanez történt Lengyelországon is.

Szabó Dávid azt is elmondta, hogy a lengyel választási térkép kiegyensúlyozott uralása arról tanúskodik, hogy a Jog és Igazságosság Pártot most már nem csak az északnyugati vagy északkeleti régió támogatja, hanem az összes vajdasági és vidéki régióban is

a legnépszerűbb párttá nőtte ki magát az elmúlt időszakban.

Megjegyezte, az ellenzéki erőket leginkább a nagyvárosok támogatták, amely szintén hasonló a magyar önkormányzati választások eredményeihez.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg