Hiába nyert az Oszrák Néppárt, Sebastian Kurz pártja az előre hozott választásokon, nem szerezte meg a többséget az osztrák parlamentben. A többséghez 92 mandátum szükséges, de az Osztrák Néppárt csak 71-et szerzett meg, így Kurznak koalíciós partnert kell találnia a kormányalakításhoz.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő és Sebastian Kurz (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) 37,5 százalékát kapta a szavazatoknak, ami 6 százalékkal több, mint két éve. A második helyet ugyan az Osztrák Szociáldemokrata Párt szerezte meg, de az alig több mint 21 százalékos támogatottságával történelmi mélypontot ért el.
Az Osztrák Szabadságpárt lett a harmadik, csaknem 10 százalékot esett vissza 2017-hez képest. A Zöldek viszont nagy sikert értek el, mert visszakerültek a parlamentbe. Ez két éve nem sikerült. Rajtuk kívül még egy párt jutott be a parlamentbe.
Kurz pártja a vártnál is jobban szerepelt
Sebastian Kurz pártja még az előzetesen várt eredménynél is jobban szerepelt. Ennek elsősorban két oka lehet – mondta el Palóc André, a Századvég elemzője az M1 Unió28 című műsorában. Az egyik, hogy számos jobboldali osztrák állampolgár, aki korábban az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) szimpatizált, a párt meggyengülése miatt inkább Sebastian Kurz pártjára adta le a voksát. Ennek következtében az FPÖ támogatottsága jelentősen lecsökkent – magyarázta.
A másik ok pedig, hogy Sebastian Kurz továbbra is sikeres eredményeket ér el az európai politikában, és az osztrák politikában is meghatározó, lendületes, dinamikus vezető maradt, aki mögött az ország magabiztos helyet foglalhat el a továbbiakban – tette hozzá.
Bár az ÖVP jól szerepelt, a 183 mandátumból 71-et szerzett meg, a többséghez azonban 92 kell, így koalíciós partnert kell találnia.
és azt ígérte, hogy minden párttal tárgyalóasztalhoz ül.
Egyelőre úgy tűnik, a szocialistákkal való nagykoalíció nem valósul meg, Kurz ugyanis, ahogyan azt már kampányában is tette, a Zöldek felé kezdett elmozdulni – mondta Palóc André. Szerinte ez elsősorban annak is köszönhető, hogy a zöld témák Nyugat-Európában mind a jobb- és mind a baloldalon megfigyelhetők, és egyre inkább ez az irány lett jellemző a nagypolitikában.
Hozzátette, azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy a zöldpolitika jelentős része magában hordoz bizonyos baloldali tartalmakat is, mint például a különadók vagy a megszorítások.
Zöldpárti nyomás
Ausztrián valójában túlmutat a koalíciós tárgyalások alakulása, végeredményében ugyanis kihatással lehet Németországra is – fogalmazott Farkas Örs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Úgy véli, ha valóban a Zöldek pártjával állapodik meg Kurz, és velük kezd el kormányozni, az azért lesz, mert erős zöldpárti nyomás helyeződik Ausztriára Németország felől.
Szerinte ezek a jelek azt is mutatják, hogy már
Amennyiben Ausztriában valóban egy zöldpárti kormány alakul, elképzelhető, hogy a következő választások után Németországban is tagjai lesznek a kormánynak a helyi zöldek – fűzte hozzá.
Az osztrák migrációs politika szempontjából a választók leginkább annak örülnének, ha a korábbi koalíció, vagyis az ÖVP és az FPÖ állna össze ismét – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Hangsúlyozta, nagy kérdés az, hogy kivel fog majd együttműködni Kurz, de ha a FPÖ-vel, akkor egészen biztos, hogy tudná folytatni eddigi migrációs politikáját.
Kevesen támogatják a Zöldekkel való koalíciót
Hozzátette, ennek a formációnak van a legnagyobb támogatottsága, ezt szeretnék látni a legtöbben Ausztriában. Ennél jóval kevesebben támogatnák a Zöldekkel való összefogást. Kiemelte, egyértelmű, hogy az eddigi vívmányokat meg kell védenie Kurznak és Ausztriának.
Sebastian Kurz szerint
Emellett szigorítanák a bevándorlók munkavállalási előírásait is. Csakhogy kérdéses a koalíció az FPÖ-vel, egyrészt azért, mert a párt ragaszkodik a belügyminiszteri tárcához, amit Kurz nem fogad el. Emellett pedig éppen az FPÖ korábbi elnöke miatt alakult ki kormányválság a tavasszal, ezért most eleve ellenzéki szerepre készül a párt.
