Erdogan és Putyin a szíriai hadműveletről beszélt telefonon

 

Az északkelet-szíriai török hadműveletről beszélt szerdán telefonon Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Erdogan biztosította Putyint, hogy a katonai beavatkozás megnyitja az utat a szíriai polgárháború politikai rendezése előtt – közölte a török államfői hivatal röviddel a művelet megkezdése előtt.

Erdogan hangsúlyozta: terveik szerint az offenzíva hozzájárul ahhoz, hogy Szíriában béke és stabilitás köszöntsön be. Kiemelte egyúttal: Ankara számára alapvető a szíriai nép jogainak és érdekeinek védelme. A török államfő méltányolta Moszkva konstruktív hozzáállását is az ügyhöz.

Bár a szíriai polgárháborúban Törökország a mérsékelt ellenzéki milíciákat, Oroszország viszont a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a politikai megoldást a konfliktusra.

A török és az orosz elnök telefonbeszélgetését megelőzően Moszkva felszólította Ankarát: tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést. Moszkva reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Törökország tiszteletben tartja Szíria területi és politikai épségét.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn közölte: Putyin és Erdogan nem vitatta meg előzetesen a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezet elleni török offenzívát. Peszkov akkor úgy ítélte meg: korai még következtéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz a rendezési folyamatra az amerikai csapatok kivonása Északkelet-Szíriából.

Szerdán időközben a török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin is telefonon értekezett Robert O’Briennel, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A beszélgetés fő témája az a biztonsági övezet volt, amelyet a szándék szerint Törökország alakít ki az SDF-től megtisztított területen.

Kalin rámutatott: a biztonsági övezet célja a török-szíriai határ megtisztítása a terroristáktól Szíria területi integritásának keretein belül, a szíriai menekültek hazatérésének szavatolása, valamint az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben zajló harc határozott folytatása.

Az SDF az Egyesült Államok legszorosabb helyi szövetségese volt az Iszlám Állam elleni harcban, amelynek során modern harci eszközökkel és fegyverekkel látta el a kurd koalíciót.

Ankara az SDF gerincét alkotó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát nemzetbiztonsági fenyegetésnek és terrorszervezetnek tartja. Törökország szerint az YPG a szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai szövetségese, amely immár 35 éve folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért.

A PKK-t Ankara mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. Süleyman Soylu török belügyminiszter szerdán visszautasította azokat a – nyugati országokból érkező – állításokat, amelyek szerint a török hadművelet át fogja rendezni a többnyire kurdok lakta Északkelet-Szíria demográfiai összetételét.

Az SDF mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát az Eufrátesz folyó és Irak között.
Erdogan a közelmúltban többször jelezte: Ankara elégedetlen az SDF területein Washingtonnal közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladásával, ezért indít hadműveletet a térségben.

Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, ezzel megnyitották az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel „hátba szúrta” szövetségeseit.