Megalakulhat a belgiumi Flandria regionális kormánya

 

Hárompárti koalíciós megállapodás született, és ennek nyomán megalakulhat a belgiumi Flandria regionális kormánya a május végi választásokat követően - jelentette a helyi sajtó hétfőn.

Májusban az európai uniós választásokkal együtt a regionális parlamentek és a szövetségi törvényhozás tagjairól is szavaztak Belgiumban. Szövetségi szinten és a flamand régióban viszont azóta is ügyvivő kormány van.

A Le Soir című napilap azt írta hétfő reggel, hogy a választások után 127 nappal Flandriában is tető alá hozták a megállapodást, amelynek értelmében az eddig is kormányon lévő pártok, a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA), a jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V), illetve a liberális Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) lépnek ismét szövetségre.

A flamand kormányt Jan Jambon korábbi szövetségi belügyminiszter fogja vezetni.

A mintegy 300 oldalas megállapodás értelmében szigorítani fognak a bevándorlás- és menekültpolitikán, az újonnan érkezőknek magasabb nyelvi követelményeknek kell majd megfelelniük a letelepedéshez, és 360 eurót kell fizetniük az integrációs programért. A menedékkérőknek pedig beadványuk elbírálása idején nem fog többé támogatás járni a gyerekeik után.

Egyebek mellett erősítenék a mecsetek ellenőrzését is, aminek szakértők szerint ugyancsak az a célja, hogy kifogják a szelet a radikális jobboldali Flamand Érdek vitorlájából.

Megszüntetnék továbbá a kötelező részvételt a helyi választásokon, öt év alatt 120 ezer új munkahelyet hoznának létre, illetve intézkedéseket hoznának a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő 80 százalékos csökkentése érdekében, 2030-ig megdupláznák a nap- és szélerőművi kapacitásokat.

A dokumentumot még hivatalosan is jóvá kell hagynia a három párt vezetésének. Elsőként az apró németajkú közösségben, majd az úgynevezett Brüsszel Fővárosi Régióban, legutóbb pedig Vallóniában született meg a koalíciós egyezség.

Egyes elemzők szerint ugyanakkor a regionális tárgyalások megnehezíthetik a továbblépést a szövetségi kormányalakításban, amelyben egyelőre még nem látszik a fény az alagút végén. A belga pártok a 2010-es választás után rekordideig, 541 napon át tartó huzavona után tudtak csak megegyezni. Többek szerint elképzelhető, hogy ez a csúcs most megdőlhet.

A címlapfotó illusztráció, a képen balra Jan Jambon belga belügyminiszter, valamint Koen Geens belga igazságügyi miniszter az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának a két nappal korábbi brüsszeli terrortámadások miatt összehívott rendkívüli ülése előtt Brüsszelben 2016. március 24-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)