Szoros együttműködésre van szükség a közép-európai államok között

 

Nagyon keveset tudnak az utánunk jövők arról, mit jelentett nálunk a kommunista korszak, hogyan történt meg Magyarországon ennek a rendszernek az átalakítása. Kiss Gy. Csaba legújabb könyvében a visszatekintést első sorban a fiatal nemzedéknek szánja.

Képünk illusztráció (Marcin Ociepa lengyel vállalkozási és technológiai miniszterhelyettes, Rastislav Chovanec szlovák gazdasági miniszterhelyettes, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vladimír Bärtl cseh ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes a V4-ek gazdasági minisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón Budapesten a Várkert Bazárban 2018. április 19-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, politikai visszaemlékezéseinek a második kötete idén jelent meg 1988-ról és ’89 első félévéről.

30 évvel ezelőtt is nagy szerepe volt a közép-európai eseményeknek

Mint mondta, 30 évvel ezelőtt is nagy szerepe volt a közép-európai eseményeknek. Az 1988. szeptemberi lengyelországi tárgyalások hatással voltak a magyarországi  történésekre is. 1989-ben, az első lengyel részleges szabad választások után Krakkóban tartottak egy közép-európai rendezvényt, ahol egy lengyel politikus szájából az hangzott el, hogy „Lengyelországnak és Csehszlovákiának konföderációt kell alkotni majd, ha az átalakulás lezajlik.”

Kiss Gy. Csaba hozzátette „Ez nagy szöget ütött a fejembe, ezért, amikor ’89 nyarán írtuk az MDF politikai programját, a közép-európai részt én kaptam feladatul, így erős hangsúllyal azt írtam, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország minél szorosabb együttműködésére van szükség.”

Nem szabad külön kezelni a magyar-lengyel kapcsolatokat

A művelődéstörténész úgy folytatta, nem szabad külön kezelni a magyar-lengyel kapcsolatokat a többi közép-európai országétól, hiszen a két ország között Szlovákia helyezkedik el, melynek történelmileg fontos szerepe volt abban, hogy közvetítsen Magyarország és Lengyelország között.

Az országok közötti kapcsolattartás során fontos, hogy tudjanak találkozni a fiatalok, azonban

a jövőre is kell gondolni,

így az mindenképpen probléma, ha nincs szakértői gárda. Az egyetemi képzés reformjai által el kellene érni, hogy többen jelentkezzen cseh, szlovák vagy lengyel szakra.

A reformnak a doktori képzésre is ki kellene terjednie (ösztöndíj programok kiírása). Átgondolt munkára van szükség, amelyben a felsőoktatási intézmények szerepe elengedhetetlen.

A közép-európai államok politikai tekintetben (V4-ek) már jól beazonosíthatók, ám a tudomány és a kutatások tekintetében ezen országoknak ki kellene alakítaniuk közös programokat.

Például közösen kellene képviselni a történelmi emlékezetet:

közös közép-európai történelmi eseményeket jelöl 1956, 1968 és 1980 is.

Ezek együttes bemutatása a nemzetközi közvélemény számára segítené az előbbre jutást – fejezte be Kiss Gy. Csaba.


A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora.