Népszavazást akar a nemzeti jobboldal a bevándorlásról Franciaországban

 

Emmanuel Macron francia államfő a nemzetgyűlésben arra kérte pártja képviselőit, hogy nézzenek szembe a migráció kérdésével, a Köztársaság lendületben ne legyen burzsoá párt, amely nem foglalkozik a migrációval a mindennapokban szembesülő emberek problémájával, akik egyre inkább a szélsőjobboldal felé fordulnak.

Emmanuel Macron (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

(Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Cikkünk frissült.

Ezt a témát (a migrációt) éretten és nyugalommal kell kezelnünk. Franciaország mindig is a bevándorlás földje volt” – mondta hétfő este francia hírügynökségi információk szerint Emmanuel Macron a parlamenti többség képviselői és szenátorai előtt tartott beszédében, két héttel a bevándorlásról a nemzetgyűlésben szeptember 30-án, a szenátusban pedig október 2-án rendezendő vita előtt.

Macron beszédében a bevándorlás szigorúbb megfékezésére utalt, beleértve az éves kvótákat, és a hírügynökségek szerint tovább folytatja a migrációval kapcsolatos keményvonalas politikáját. A pártok parlamenti találkozóján elmondta, hogy itt az ideje, hogy „szembeszálljunk egy kritikus kérdéssel a francia politikában, és rendkívül határozottan kezeljük a menekültügyi szabályokat”.

Hatékonyabban és humánusabban kell kezelni a migrációt

Hozzátette, az Európába érkező migránsok beáramlása még soha nem volt ilyen alacsony, míg a menedékjogot kérők száma Franciaországban még soha nem volt ilyen magas. Szerinte voltak, akik manipulálták a francia menekültügyi rendszert.

„Hiszek a menedékjogban, de azt manipulálják különböző hálózatok és emberek, visszaélnek a lehetőséggel. Ha nem nézünk szembe ezzel, azt meg fogjuk szenvedni. Hogy ez mit jelent? Olyan negyedeket, ahol a kísérő nélküli kiskorúak száma megnő” – mondta a francia elnök, jelezve, hogy a korábbiaknál hatékonyabbnak és humánusabbnak kell lenni a kérdésben.

A bevándorlás kezelésén múlhat pártja sorsa 

A kérdés az, hogy a felső középosztály pártja akarunk-e lenni. A középosztálynak nincs problémája a (bevándorlással). Nem igazán találkozik vele, de a hétköznapi emberek együtt élnek ezzel. A baloldaliak évtizedek óta nem akartak foglalkozni ezzel a problémával, így az emberek többsége a szélsőjobboldali eszméket támogatta – hangoztatta Macron.

„Egyetlen ellenfeletek van, ez pedig a Nemzeti Tömörülés (RN). Két projekt létezik: a befelé fordulásé és a félelemkeltésé, vagy pedig egy nyitott megoldás építése anélkül, hogy naivak lennénk” – mondta Macron, utalva Marine Le Pen szélsőjobboldali, bevándorlásellenes  pártjára.

Le Pen nem hisz Macron új bevándorlási politikájában, és azzal vádolta, hogy a 2022-ben esedékes elnökválasztási kampányát már elindította.

Franciaország helyzete más, mint a többi uniós országé

Habár kevesen tudják, de Franciaország azért is van más helyzetben, mert máig kvázi gyarmati sorban tart 14, a migráció szempontjából fontos közép- és kelet afrikai államot. A frankövezet a második világháború után létrehozott pénzügyi, gazdasági unió Franciaország és fekete afrikai gyarmatai, illetve volt gyarmatai között a későbbi Francia Közösség keretében.

Ezekben az országokban az oktatás és a közigazgatás nyelve is a francia, katonailag, politikailag és gazdaságilag pedig az anyaország „megőrizte gyámságát”. Franciaországnak továbbá elővásárlási joga van ezen országok nyersanyagaira és természeti erőforrásaira. Ha ezekre mégsem tartanának igényt a franciák, az afrikai országok csak Párizs jóváhagyásával kereshetnének más vevőket – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A franciák sem birkóznak meg a menekültáradattal

A szigorúbb migrációs politika támogatói szerint a franciaországi menedékjogot kérők közül sokan nem üldöztetés elől menekülnek, hanem pusztán megpróbálnak elmenekülni a szegénységből hazájukból.

Franciaország azon országok közé tartozik, ahol nő a menedékkérelmek száma. A hivatalos adatok azt mutatják , hogy 2018-ban több mint 114 000 ember keresett menedékjogot az országban, azonban csak körülbelül 33 000-en kapták meg.

Ezen állampolgárok között jórészt grúzok, albánok és afgánok vannak. „Ez azért zavarja a franciákat” – fogalmazott Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a műsorban.

A franciák ellátórendszere ugyanis az évi 100 ezer menekülttel is nehezen birkózott meg, így érthető, hogy a növekvő szám még nagyobb terhet jelent az országnak – mondta a szakértő.


A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsora.