Macron szerint Magyarország elképzelése képes az európai válság kezelésére

 

Ritkán történik meg, hogy olyan őszintén beszéljen Európa válságáról egy nyugat-európai politikus, mint tette azt pénteken Emmanuel Macron francia elnök.

Emmanuel Macron francia elnök  (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, Emmanuel Macron saját diplomatái előtt beszélt szokatlanul nyíltan, és kiemelte, hogy egyetlen egy olyan megújítási kísérlet van jelenleg, amely az európai válság kezelésére szolgálhat, ez pedig Magyarországról érkezik.

Macron szerint Franciaország nem képes a válságkezelésre

Annak ellenére, hogy magával a vízióval vitába száll a francia elnök, azt elismeri, hogy az Orbán Viktor kormányfő által vezetett

Magyarország elképzelései lehetőséget nyújtanak a jelenleg fennálló problémák orvoslására Európában.

A beszéd után nagyon erős túlzás lenne azt mondani, hogy Macron Orbán híve lenne. Franciaországnak egyfajta presztízsveszteség, hogy nem tud egy olyan „tervet” létrehozni, amellyel a válság kezelhető lenne, és mivel erre képtelen, ezért, ahogyan Macron fogalmaz, a katolikus Magyarországnak kell egy kereszténydemokrata megújítási folyamatot véghezvinnie – magyarázta a politológus.


A francia elnök szerint kulturális, gazdasági és politikai értelemben is válság van, vagyis vezetési válság  keletkezett Európában. Beszédében bővebben kitért a gazdaságra. Véleménye szerint a jövőben globális téren Kína dominálja majd a világgazdaságot, valamint feltörekvő országként Macron megemlítette Indiát.

Európa már most ki van szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de a későbbiekben még jobban ki lesz, és még nagyobb teret veszít, ha az európai politikában nem lesz változás. „Franciaországról azt mondta, gazdaságilag csak nehezen tudja magát kivonni más országok befolyásolása alól” – folytatta Lánczi Tamás.

Míg Nyugat-Európa „vergődik”, Közép-Kelet Európa fejlődik

Macron a májusi európai parlamenti választásokkor elszenvedett kudarca miatt óvatosabban politizál, ezért

felvetődik a kérdés, hogy a mostani szavai vajon mennyire őszinték.

Lánczi szerint abból a szempontból viszont ez teljesen mindegy, hogy a kimondott szavaknak súlyuk van, amelyeknek következményei lesznek.

Eddig csak Közép-Kelet Európában beszéltek arról, hogy Franciaországnak és Észak-Nyugat-Európának milyen mértékben csökken a súlya, mostanra viszont, mivel a nyugat-európai „politikai rendszer” láthatóan egyre működésképtelenebb, a térség politikusai is kezdik felismerni, hogy elképzeléseik már nem funkcionálnak. Emiatt máshogy kell csinálni a dolgokat, mint az elmúlt 30 évben, a hidegháború után, fejtette ki.

„A gazdasági folyamatok egyáltalán nem kedvezőek, hiszen Európa magországainak gazdasági növekedése 1 százalék alatt van. Ezzel szemben a legutóbbi negyedéves adatok szerint Magyarország gazdasági növekedése 5 százalékos, valamint a közép-kelet európai régióra is jellemző a gazdaság dinamikus növekedése” – tette hozzá Lánczi Tamás.


A Kossuth Rádió Vasárnapi újság műsora.