A V4-ek a legjobbak között vannak a gazdasági növekedést tekintve

 

A Destatis kimutatása szerint a II. negyedévben az export az importnál nagyobb mértékben csökkent Németországban az előző negyedévihez képest, így 0,5 százalékponttal visszavetette a GDP-növekedést. Korábban, ha a német gazdaság gyengén teljesített, Magyarország és a régiói is gyengébben teljesített, mostanában azonban már azt látjuk, ez a kapcsolat mintha lazulna.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Mateusz Morawiecki lengyel, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok (V4) egyeztetésén (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Az elmúlt időszakban főleg a feldolgozóipar botladozik. A kereskedelmi háború okozta fennakadás, a Brexit-kérdés mind-mind bizonytalan gazdasági környezetet teremtenek, főleg a nagyon erőteljesen exportorientált német gazdaságban.

A belső tényezők még mindig jól működnek, a szolgáltató szektor erős, de nem tudja kiegyensúlyozni a nagyon komoly exportvisszaesést a német gazdaságban.

A visegrádi régió országai a legjobb országok között vannak a gazdasági növekedés tekintetében

„Amikor a német gazdaság gyengélkedik, akkor látható, hogy a többi fontosabb, és nagyobb európai uniós tagország is gyengébb teljesítményt mutat” – mondta Virovácz Péter, az Ing Bank Zrt. vezető elemzője.

Ha a szomszédos országokat nézzük,

a román gazdaság a vártnál nagyobb mértékben bővült.

A szezonálisan kiigazított bruttó hazai termék például 4,9 százalékkal nőtt az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest a keleti szomszédunknál.

Ez azt jelenti, hogy Románia a második legnagyobb növekedést produkálta az EU-n belül, és csak Magyarország tudta megelőzni az 5,1 százalékos, uniós rangsort vezető GDP-bővülésével.

A szakértő azt mondja: Románia és a visegrádi négyek gazdasági teljesítménye jelentősen felülmúlja az uniós átlagot.

„A visegrádi régió országai a legjobb országok között vannak a gazdasági növekedés tekintetében, sőt, Magyarországot külön is kiemelhetjük. Mindig dobogós helyen voltunk az elmúlt negyedévekben. Korábban, ha a német gazdaság gyengén teljesített, akkor Magyarország és a régiói is gyengébben teljesített, viszont mostanában már azt látjuk, hogy ez a kapcsolat mintha lazulna. Most nem mondhatjuk azt, hogy párhuzamosan a német gazdaság mélyrepülésével az egész visegrádi régió ugyanezt produkálná, sőt” – tette hozzá Virovácz Péter.

Románia gazdaságára is hatással lehet Németország lassulása

A visegrádi országok gazdaságai közül Lengyelország 4,6, Szlovákia 3,8, Csehország pedig 2,5 százalékkal bővült, messze meghaladva az eurózóna 0,2 százalékos növekedését. Az elemző szerint ugyanakkor Románia gazdaságára is hatással lehet Németország lassulása.

Keleti szomszédunk gazdasága ugyanis nagymértékben függ az európai és részben éppen a német gazdaságtól.

Az ország külkereskedelmének 75 százaléka európai tagállamokkal zajlik, és a teljes export egyharmada pedig éppen Németországba kerül. Kiszelly Zoltán politológus megjegyezte azt is, hogy a román gazdaság nem fenntartható pályán mozog.

Aki Erdélyben jár, látja, hogy az autópályákat most építik. Lugos és Déva között hosszú évek után adják át nemsokára azt a 20 kilométert, ami megkönnyítené a közlekedést. Románia felzárkózó fejlődése látványos volt az elmúlt időszakban, azonban azt is látni kell, hogy az IMF, a neoliberális gazdaságpolitika receptjeit követik.

A liberális sajtó hozta fel a minimálbér emelését, csak nem tették hozzá, hogy a minimálbéremeléssel igazából az adóteher is növekedett, tehát az állam a minimálbér emelésével a saját adóbevételeit növelte leginkább. Romániában sokat panaszkodnak a továbbra is a magas adóterhekre.

„Magyarország más utat jár ebben a tekintetben,

ezért gondolom, hogy a magyar fejlődés fenntartható” – közölte Kiszelly Zoltán.

A német gazdaság gyengülése hatással lesz más uniós országokra is

„A német gazdaság gyengélkedése hatással lesz a III. negyedévben is az EU másik 27 tagországára” – teszi hozzá a szakértő. Regős Gábor úgy látja, hogy GDP-mutatók csökkenni fognak idén június és szeptember között.

Sem Romániában, sem Magyarországon nem lesz állandóan 5 százalék körüli növekedés, de ez teljesen természetes.

Románia talán valamivel annyiban áll rosszabbul Magyarországnál, hogy az egyensúlyi mutatóik kicsit rosszabbak, tehát a folyó fizetési mérleg körülbelül a GDP 5 százalékának megfelelő hiányt mutat.

„Az infláció az Európai Unióban ott a legnagyobb, nálunk a második legnagyobb, és a tavalyi évben a költségvetés hiánya is a GDP 3 százalékát tette ki, bár egy sokkal kisebb, 35 százalék körüli államadósság mellett” – magyarázta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa.

Szakértők szerint a kereskedelmi háború, a világgazdaságban uralkodó bizonytalanság és az autóipari megrendelések csökkenése gyengítette a német gazdaságot a II. negyedévben.

Az egész éves kilátásokat nagyban befolyásolhatja az, hogy az Egyesült Királyság miként válik ki az Európai Unióból.