A magyar kormány 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar–NDK megállapodást, mely szerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Berlinben kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a 30 évvel ezelőtti magyar határnyitásra.
Dietmar Meyer, a berlini ünnepségek egyik szervezője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta,
és jó a hangulat, körülbelül kétszázötven vendég érkezett a helyszínre.
Kedd délután a magyar és a német külügyminiszter, Szijjártó Péter és Heiko Maas tartottak beszédet, ezt követően pódiumbeszélgetés zajlott, ahol a 30 évvel ezelőtti eseményeket elemezték, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy mi annak a tanulsága.
Heiko Maas német és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba)
Jelentős történelmi esemény volt a határnyitás
Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint nagyon kevés figyelmet fordít az oktatás a ’89-es határnyitás fontosságára és a páneurópai piknikre, ezért kiemelten fontos, hogy ezekről az eseményekről évről évre megemlékezzünk, és hangsúlyozzuk a fiatalok számára ennek fontosságát.
A diákok ismerete igencsak csekély a határnyitás eseményeiről, pedig Magyarország történelmében ez egy
hiszen egy ilyen tett ritkán fordul elő. Dietmar Meyer szerint a német fiatalok hasonlóképpen keveset tudnak és megfeledkeznek az eseményről, mint a magyar ifjúság.
Fel kell hívni a fiatalok figyelmét a 30 évvel ezelőtt történtek jelentőségére és arra, hogy milyen módon hatott az egész kelet-közép-európai térségre.
Ezt a történelmi eseményt Magyarországon tartják jobban számon, mert a német politika nem foglalkozik a témával. Ezzel szemben hazánknak ez egy jelentős külpolitikai lépése volt, így érthető, hogy Magyarország nagyobb hangsúlyt fektet a témára.
Varga Judit: Továbbra is szoros a magyar-német barátság
Továbbra is szoros barátság fűzi össze a magyarokat és a németeket, és a két ország együttműködése a védelempolitikától a digitalizációig rendkívül sok területre kiterjed - hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Berlinben.
A német egységhez és Európa egyesítéséhez az utat szabaddá tévő magyarországi határnyitás 30. évfordulója „jó alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, és elgondolkodjunk azon, hogy népeinket évszázadok óta szoros barátság köti össze” – mondta a miniszter
A határnyitás egyfajta tábortűz
Hettyey András úgy fogalmazott, hogy a határnyitás és a páneurópai piknik a magyar–német kapcsolatokban úgy működik, mint egy tábortűz, ahova az ember néha-néha odaül, hogy megmelegedjen.
A magyar–német viszonyok kiegyensúlyozatlanok, olykor jobbak, olykor kevésbé jók, ezért a 30 évvel ezelőtti eseményekről való megemlékezés, annak megünneplése időről időre stabilizálja a magyar–német relációt.
Keletnémet személygépkocsik a klingenbachi határnál 1989. szeptember 10-én (Fotó: MTI/E. Várkonyi Péter)
A határnyitás mai üzenete
Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete – emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak kedden Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.
„A magyar–osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt új dinamikát indított el, aminek révén két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe” – mondta Kövér László. Rámutatott, hogy a határ megnyitása idején csak Budapesten harmincezer, az egész országban pedig
várva a lehetőséget, hogy távozhasson Ausztriába.
A határnyitással elhárult a jogi akadálya annak, hogy az NDK-s menekültek hazánkból átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.