Öt kérdésben szeretnének engedményt elérni a hongkongi tüntetők

 

Tizenegy hete tartanak a hongkongi tüntetések, melyeket az váltott ki, hogy a kormányzat módosította a kiadatási törvényt, azaz megkönnyítette a vádlottak és elítéltek kiadatását Kínának. A szinte azonnal kirobbant heves felháborodás miatt a parlament, bár a törvényt elfogadta, egyúttal fel is függesztette azt.

A hetek óta tartó zavargások hatással vannak nemcsak a politika, de a gazdaság területeire is Kínában. A törvényjavaslat elfogadásának közvetlen kiváltó oka az volt, hogy egy hongkongi fiatal pár ellátogatott Tajvanra, ahol az állapotos nő életét vesztette – idézte fel az eseményeket Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kínai tagozatának elnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Mint mondta, a lány megölésével egy 19 éves fiút gyanúsítottak meg, aki a törvény elől visszamenekült Hongkongba. Hongkongnak ugyanakkor

nem volt kiadatási egyezménye Tajvannal,

de Kínával sem, és ez volt az oka a törvényjavaslat elkészítésének. Hozzátette, a fiatal nő halálának oka azóta sem derült ki.

Hongkong, 2019. augusztus 22. Középiskolás diákok mobiltelefonjaikkal világítanak a Hongkongban tartott kormányellenes tüntetésen 2019. augusztus 22-én. MTI/EPA/Roman Pilipej

Középiskolás diákok a Hongkongban tartott kormányellenes tüntetésen (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

A pekingi vezetés is egyre határozottabb

Szerinte ez az eset indította el azt a lavinát, amely miatt már  hetek óta tízezrek vonulnak utcára Hongkongban. A tüntetéseken már nemcsak a demonstrálók egyre hangosabbak, de a pekingi vezetés is egyre határozottabban nyilatkozik. A tüntetők legutóbb megpróbálták megbénítani a világ nyolcadik legnagyobb forgalmú légi kikötőjét is. A rendőrség paprikaszprét vetett be a tüntetők ellen.

A híradások és sajtóorgánumok békés tüntetésekről számolnak be, ám néhány kisebb csoport erőszakosabban lépett fel.

A rendőri elnyomás ellen is tiltakoznak

A tiltakozások eredetileg az azóta felfüggesztett kiadatási törvény ellen kezdődtek, de mostanra a hongkongi rendőrség által is képviselt „kínai stílusú elnyomás” elleni mozgalommá nőtte ki magát, és fokozatosan általános kormányellenes tiltakozássá alakult. A tüntetők sérelmezik a rendőrség szerintük brutális fellépését, amelynek során könnygázzal és gumilövedékekkel igyekeztek a hatóságok feloszlatni a tömeget.

A tiltakozók jelenleg öt kérdésben szeretnének eredményt elérni.

A kínai törvény visszavonása mellett az állítólagos rendőri erőszak kivizsgálását, az őrizetbe vett tüntetők szabadon engedését, a Hongkong vezetőjének távozását és szélesebb demokratikus jogokat követelnek.

Hongkong esetében nemcsak egy autonóm területről van szó, hanem az „egy ország, két rendszer” elvéről is, amely egy tiszta, kapitalista demokráciát képvisel – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Kína ezzel szemben bár kapitalista, de semmiképp sem demokratikus. A jelenlegi kínai vezető, Hszi Csin-ping ugyanakkor egy centralizáló álláspontot képvisel – tette hozzá.

Hongkong 2047-ig élvezheti önállóságát

Nádasi Tamás arról is beszélt, hogy Hongkong egy hétmilliós városállam, amely 150 éven keresztül brit fennhatóság alá tartozott, ebből 99 év bérlet volt, és ez 22 éve járt le. 2047-ig tart az a státusz, amellyel Hongkong élvezheti önállóságát, ez után teljes egészében Kínához kerülne – magyarázta, hozzátéve, ez azonban némi kérdést vet fel.

Mint mondta, a tüntetések is azért kezdődtek, mert

Kína megkezdte a jogok visszavételét,

ami Hongkongnak nem tetszik. Egy felmérés szerint a hongkongiak 70 százaléka hongkonginak tartja magát, és nem kínainak, annak ellenére sem, hogy kínai a származása.

Hozzátette, Hongkong már egy egészen más kapitalista módon fejlődő országgá vált. Kína ugyanakkor szeretné az „egy ország, két rendszer” elvét visszaváltani „egy ország, egy rendszerré”, ami akadályokba ütközött, és ezt igazolják az elmúlt hetek eseményei is – jegyezte meg.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg