Kolozsvári pódiumbeszélgetés a rendszerváltásról: a szabadság nem magától értetődő

 

Egy, az 1989-es kelet-európai rendszerváltozásokról szervezett kolozsvári pódiumbeszélgetés résztvevői szerint tudatosítani kell a mai fiatalokban, hogy az a szabadság, amelybe beleszülettek, nem magától értetődő.

A beszélgetésen olyan erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek vettek részt, akik gyermekként élték át az 1989-es változásokat. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: a történelem és a tudományos kutatás is részben adós maradt az 1989-es változások feltárásával, nem készültek el azok a művészeti, irodalmi alkotások, és különösen azok a filmek sem, amelyek a széles társadalmi rétegek számára adhatták volna meg a változások élményét.

A miniszter úgy vélte: nélkülözhetetlenek a 21. század eszközei ahhoz, hogy a történteket fel tudja dolgozni a társadalom.

Elmaradt a kommunizmus bűneivel szembeni igazságtétel

Gulyás Gergely mulasztásnak tartotta, hogy Magyarországon elmaradt a kommunizmus bűneivel szembeni igazságtétel, ennek ellenére örömteli, hogy Magyarországon magyar, és nem román típusú rendszerváltás történt. A legnagyobb különbséget abban látta, hogy Romániában a titkosszolgálatok befolyása hosszú ideig érintetlen maradt. „Az embernek ma is van olyan érzése, hogy ezek a hálózatok tovább élnek, akár generációkon túl is” – tette hozzá.

Szinte bizonyítékként hatott e megállapításra az a történet, amelyet Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke mesélt el. Megjegyezte: vasárnap, a magyar napok nyitógálája után beszélgetőtársaival egy idős emberre lettek figyelmesek, aki szemmel láthatóan hallgatta beszélgetésüket, majd később figyelmeztette Gergely Balázst, hogy “túl sokat nyüzsög”, és megjárhatja, mint Horváth Anna. Az ismeretlen férfi Kolozsvár volt alpolgármesterére utalt, akit nemzetpolitikai okokból figyeltek meg a hatóságok, és több hónapos megfigyelése során egy olyan beszélgetését is lehallgatták, amely alapján a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, és a bíróság jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Kritikus gondolkozás

Schiffer András ügyvéd az államszocializmus tovább élő bűnének tartotta, hogy a kelet-európai országokban évtizedekre ellehetetlenítette a kapitalizmussal szembeni kritikus gondolkozást. Emlékeztetett, hogy még a puha kádári diktatúra is képes volt halálba kergetni embereket.

Schiffer úgy vélte, bármilyen jogos kritika is fogalmazódik meg a mai rendszerekkel szemben, nem helyénvaló párhuzamot vonni a kommunista rendszerrel. Ma ugyanis jogi segítséget lehet kérni, nyilvánossághoz lehet fordulni, vagy másik országba lehet menni, ha valakinek sérelme van. Ezen lehetőségek egyike sem létezett 1989 előtt.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusi elnöke úgy vélekedett, hogy ma már pótolhatatlanok azok az intézkedések, amelyeket elmulasztottak a rendszerváltás utáni első években. Úgy vélte: a változások társadalmi feldolgozása nem történt meg, és az évek múlásával egyre kevesebb az esélye annak, hogy ez megtörténjen.