Az indiai kormány visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát

 

Az indiai kormány bejelentette hétfőn, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát.

Amit Sah indiai belügyminiszter a tévében is közvetített parlamenti beszédében közölte, hogy visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státusszal ruházza fel Dzsammu és Kasmírt. A szövetségi államot „újjászervezik” – fogalmazott a tárcavezető.

Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Sah arról is szólt, hogy az alkotmány többi része érvényes lesz Dzsammu és Kasmírra, de megszűnik az a joga, hogy önállóan törvényeket hozzon.

Narendra Modi miniszterelnök pártjának, az Indiai Néppártnak (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) szövetségeseivel együtt kényelmes többsége van a parlament alsóházában, a Lok Szabhában (a Nép Tanácsában) az alkotmány módosításához, így nem kétséges a döntés további sorsa.

Újdlelhi elképzelése szerint a lépés értelmében Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.

További változások is várhatók Dzsammu és Kasmír státusában és államigazgatásában, de törvényhozó szerve megmarad. Visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott.

A BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Dzsammu és Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között. Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia fekete napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.

A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai, zömében muszlimok lakta részén – hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír államban – tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.