Több kérdésben is bizonyíthat Ursula von der Leyen megválasztását követően

 

383 igen, 327 nem szavazattal, illetve 22 tartózkodás mellett Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust választották meg az Európai Bizottság új elnökévé az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt a szavazás után, hogy az Európai Néppárt magyar nemzeti delegációja megelőlegezett bizalom mellett támogatta szavazataival, de határozott elvárásokkal van az új elnök iránt.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletükön döntöttek arról, hogy Ursula von der Leyent javasolják az Európai Bizottság elnöki posztjára. A keddi plenáris ülésen a többiekhez hasonlóan a 19 magyar uniós képviselő is bedobta szavazatát az urnába az Európai Parlamentben. Habár a voksolás titkos volt, az eredményhirdetés után hamar nyilvánossá vált, hogy kik támogatták Ursula von der Leyent.

Voltak, akik nemmel szavaztak

Nemmel voksolt az MSZP delegáltja, Ujhelyi István. A szocialista politikus videóüzenetében megerősítette, Ursula von der Leyent szerinte

antidemokratikus módon választotta ki

az állam- és kormányfők tanácsa, ezért az MSZP nem támogatja őt.

Szintén nemmel szavazott a Jobbik egyetlen uniós képviselője. Gyöngyösi Márton még a szavazás előtt kijelentette, a német politikus jelölése csalódás azoknak, akik egy demokratikusabb, átláthatóbb Európában bíztak.

Igennel voksolt a DK és a Momentum is

A liberális frakcióhoz tartozó Momentum, tartva magát a pártcsalád álláspontjához támogatta Ursula von der Leyen megválasztását. A momentumos Cseh Katalin a szavazást megelőzően annyit üzent a jelöltnek, hogy tartsa meg Európát egységesnek, virágzónak és biztonságosnak.

Igennel voksoltak a DK európai parlamenti képviselői is. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője Budapesten azt mondta, Ursula von der Leyen beszédéből saját programjukat hallották vissza.

Ursula von der Leyen mellett szavazott a Fidesz 13 képviselője is.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a szavazás után arról beszélt, a kilenc szavazatos többség is azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP szavazatai is kellettek Ursula von der Leyen megválasztásához, és a magyar kormánypárti képviselők támogatása nélkül nem lenne bizottsági elnök a német politikus.

Mivel 9 szavazatos többséggel nyerte el a tisztséget Ursula von der Leyen, a 13 fideszes szavazatra egyértelműen szüksége volt – erről beszélt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en. Szerinte Ursula von der Leyen megválasztása a baloldal kudarca és egyben a jobboldal győzelme az Európai Parlamentben.

Akár „csoda” is történhet

Ursula von der Leyen megválasztása után szinte minden európai uniós tagállam arra fókuszál, hogy mit várhat el az Európai Bizottság új elnökétől – fogalmazott Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Mint mondta, ha a német politikus tartja magát azokhoz az ígéretekhez, amelyek a csaknem félórás beszédében elhangzottak, akkor nem túlzás azt mondani, hogy „csoda” történhet.

Az Európai Tanács által az Európai Bizottság elnökének jelölt német Ursula von der Leyen az Európai Parlament 2019. július 16-i ülésén beszél az EP strasbourgi üléstermében. A képviselők a nap folyamán szavaznak titkosan von der Leyen jelöléséről. MTI/EPA/Patrick Seeger

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Véleménye szerint von der Leyen megválasztása volt gyakorlatilag az első teszt, amelyen sikeresen átment a politikus, a következő hónapok pedig megmutatják, hogy továbbra is sikeres marad-e az európai politika hadszínterén. A soron következő első intézkedéseinek egyike a 28 fős bizottság tagjainak a kijelölése lesz. Ennek kapcsán elmondta, itt külön-külön minden tagállammal meg kell állapodnia abban, hogy a kijelölt biztos milyen személyiséggel és portfólióval rendelkezik, és ez milyen súlyt képvisel majd a bizottságban.

Az Európai Bizottság tagjainak megválasztása után már egy nehezebb kérdés következik.

Kezdetét veszi a nagy költségvetési vita,

ahol szinte az összes tagállam nagyon markáns érdekeket képvisel. Hozzátette, nehéz időszak előtt áll Ursula von der Leyen, de ezekben a kérdésekben lehetősége nyílik a bizonyításra, illetve kiderül, hogy melyik oldalnak kedvez majd leginkább, és hogy milyen hatással lesz a politikája Közép-Európára, valamint Magyarországra nézve.

Az EP az egyik legátpolitizáltabb EU-s intézmény

Az Európai Parlament az egyik legátpolitizáltabb európai uniós intézmény, hiszen itt olyan politikusok foglalnak helyet, akik legitim mandátummal rendelkeznek – erről beszélt Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Szerinte az európai parlamenti képviselők úgy tekintenek magukra, mint akik a saját nemzetállamukból érkezve egyfajta mandátumot képviselnek és hajtanak végre.

Szerinte különbséget kell tenni a konzervatív és a józan ész talaján álló, hagyományokat tisztelő képviselők és az összes többi más képviselő között. Hiszen aki nem tekinthető nemzeti, keresztény vagy konzervatív gondolkodású képviselőnek az Európai Parlamentben, azok közül szinte mindegyik valamilyen markáns ideológia mentén foglal állást. Ide sorolta a zöldeket, a liberálisokat és a szocialistákat, valamint az Európai Néppárt bal szárnyát.

Az EP-ben nem lesz túl sok változás

Megjegyezte, a felsorolt pártcsaládok képviselői egyre hangosabban és erőteljesebben próbálják meg álláspontjukat képviselni, sokszor akár gazdasági és politikai érdekek is meghúzódnak a hátterükben. Adott esetben azért támadnak meg bizonyos tagállami gazdasági intézkedéseket is, mert az számukra jogsértésnek minősül.

Úgy véli, az Európai Parlamenttől a jövőben sem lehet túl sok változásra számítani, talán abban a tekintetben lehet más a működése, hogy jelenleg egy sokkal széttöredezettebb parlamenti összetételről van szó – tette hozzá.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg