Új lapot nyithat az Új Demokrácia pártja Görögországban?

 

Letette a hivatali esküt hétfőn az új kormányfő Görögországban, miután előző nap pártja, a jobboldali Új Demokrácia győzött a parlamenti választásokon. A sajtóhírek másnap már arról szóltak, hogy a régi politikai elit kerülhet vissza a hatalomba Görögországban az által, hogy a jobbközép Új Demokrácia legyőzte a kormányzó Sziriza pártját. A valamikor radikális pártnak éppen az lett a veszte, ami ellen korábban hevesen tiltakozott, vagyis a megszorító politika.

A görög választásokon győztes Kiriakosz Micotakisz, az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párt vezetője sajtótájékoztatót tart az előrehozott parlamenti választások napján, 2019. július 7-én a párt athéni központjában. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) párt vezetője elismerte vereségét Micotakisszal szemben. MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz A görög választásokon győztes Kiriakosz Micotakisz, az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia párt vezetője (Fotó: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz)

A július 7-i előre hozott választáson az Új Demokrácia a voksok 39,83 százalékát nyerte el, és ezzel 158 képviselői helyet szerzett a 300 fős görög parlamentben, míg az Alekszisz Ciprasz előző miniszterelnök eddig kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a szavazatok 31,55 százalékával a második helyre szorult, és 86 helyet szerzett a parlamentben. Az új görög kormányfő, Kiriákosz Micotákisz hétfőn nevezte ki kormányának tagjait.

Komoly válságba került az ország

A problémák Görögországban már régóta kezdődtek, legalábbis, ami az ország pénzügyeit érinti – fogalmazott Magas István, a Corvinus Egyetem tanára a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, az eurozónához való csatlakozás is korai volt a pénzügyi gondok miatt. Ezen a helyzeten tovább rontott az olimpia megrendezése, majd pedig az eurózónás bankválság, amely a leggyengébb országoknál, mint Görögországnál is sokkal súlyosabb problémákat hozott.

A jobboldali kormány idején, 2014-ben az eladósodottság már olyan mély válságba vitte az országot, hogy kétszer is segélyt kellett felvennie. Az akkori miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz kormányzása idején

89 milliárd eurós támogatást kapott,

az ország, bár elég szigorú feltételeket kellett teljesítenie – emlékeztetett a szakértő. Mint mondta, vissza kellett térni azokhoz az ígéretekhez, amelyeket még a baloldali kormány képviselt.

Véleménye szerint a legutóbbi választások eredménye biztató, ugyanakkor a mostani kormánynak is nehéz dolga lesz azzal, hogy tartsa a szigorú kritériumot, amely az éves GDP 3,5 százalékos megteremtéséről szól – jegyezte meg Magas István. Hozzátette, ezt csak úgy lehet véghez vinni, ha az új kormány is kicsit feszesebb tempót diktál, és valamilyen szinten megszorításokat vezet be.

Több dolgot ígért kampányában az új kormányfő

Az új kormányfő 2016 óta áll az Új Demokrácia élén – mondta Varga Márk, a Migrációkutató Intézet elemzője. Kampányában elsőként a megszorító intézkedések felülvizsgálatát ígérte, és a 3,5 százalékos GDP újratárgyalását tűzte ki célul. Azt is mondta, hogy megmozgatja majd a görög gazdaságot, és új befektetőket hoz az országba.

De voltak más napirendi pontjai is, mint például a még mindig aktuális Észak-Macedónia kérdése. Az Új Demokrácia hevesen ellenezte Észak-Macedónia és Ciprasz megállapodását, hasonlóan a görög társadalom kétharmadához. A másik fontos kérdés a migráció volt, illetve a Görögországban tavaly pusztított erdőtüzek, amelyek több mint száz halálos áldozatot követeltek. Az Új Demokrácia az akkori kormányt hibáztatta – fűzte hozzá.

Varga Márk szerint Görögországra

továbbra is jelentős migrációs nyomás nehezedik.

Az új kormány azt ígérte, csökkenti a beérkező migránsok számát, ugyanakkor konkrét tervek nem hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket tervez.

Magas István arról beszélt, hogy úgynevezett „időzített bombák” vannak elhelyezve az új kormány körül. Az egyik a nyugdíjasok mielőbbi kifizetése, akiknek a korábbi kormány a GDP 0,9 százalékát ígérte. Az új pénzügyminiszter azt mondta, ezt nehéz lesz kitermelni, vannak biztató jelek, de számos új feszültséggel és kockázattal is szembe kell nézniük. A szakértő szerint ugyanakkor nagyon nehéz lesz a szolgáltatók felé az adósságok kifizetése is.

Enyhítenék az adósságot?

Korábban voltak arról hírek, hogy valamilyen szinten csökkentenék az ország adósságát, és szerinte ezt úgy lehetne elérni, ha Görögország továbbra is tartja magát az ígéretekhez, és megfizeti a szükséges összegeket. Ha az új kormány ezt egy ideig betartaná, akkor elképzelhető lenne valamilyen enyhítés a kamatok tekintetében, vagy a határidő meghosszabbításában.

Hozzátette, egyelőre korai még bármiféle véleményt megfogalmazni, a következő hónapok mutatják majd meg, hogy új kormány milyen irányt vesz fel és milyen intézkedéseket hoz meg bizonyos kérdésekben.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg