Németh Zsolt bízik a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálódásában

 

Bízunk abban, hogy az Ukrajnában bekövetkezett változásoknak köszönhetően sikerül normalizálnunk a kétoldalú kapcsolatainkat, és orvosolni tudjuk a kárpátaljai magyarság sérelmeit – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Felsőszinevéren, a XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Ukrajna helyzetével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Előadásában Németh Zsolt kifejtette, az ukrán elnökválasztás eredményének köszönhetően „remélhetőleg lezárult a Porosenko-korszak és vele együtt az intézményesített, központilag szervezett magyarellenesség.” Magyarország nagy várakozásokkal tekint Volodimir Zelinszkij új ukrán elnök politikai irányvonalának a kialakítása elé, azt remélve, hogy elmozdulás történik abba az irányba, amely mindkét ország érdeke, beleértve a többi között Kárpátalja fejlődését, a határ átjárhatóságának javítását új átkelőhelyek létesítésével – tette hozzá.

A politikus kifejtette, Magyarország feladata a jelenlegi helyzetben az, hogy ráirányítsa a nagyhatalmi tényezők figyelmét az ukrán oktatási törvény és nyelvtörvény kisebbségi jogokat sértő rendelkezéseire. Ezért Budapest fenntartja álláspontját Ukrajna NATO-kapcsolatainak a blokkolását illetően, és továbbra is ki fog állni a kárpátaljai magyarság mellett – mutatott rá. Nagyon fontosnak nevezte a magyar érdekképviselet megőrzését az ukrán parlamentben a 2019. július 21-i előrehozott törvényhozási választáson.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy nagyon nehéz volt a magyar-ukrán kapcsolatok elmúlt öt éve. Ennek a fél évtizednek a tapasztalatait felhasználva kell a magyar diplomáciának felkészülnie a Zelenszkij-korszakra – mondta. Kiemelte, Magyarországnak, az Európai Unió tagjaként következetesen tovább kell vinnie a kárpátaljai magyarság megmaradása, identitásának, kultúrájának a megőrzése érdekében folytatott politikáját. Rámutatott, az új ukrán elnökkel kapcsolatban van egy türelmi időszak, miközben Magyarország gesztusokat tett Kijev felé, a többi között azzal, hogy Áder János köztársasági elnök részt vett Zelenszkij elnöki beiktatásán. A speciális lengyel-ukrán viszony tükrében különösen fontos diplomáciai feladatnak nevezte, hogy a jó magyar-lengyel kapcsolatok révén el lehessen érni, hogy Varsó megértő legyen a kárpátaljai magyarság problémái iránt

Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet helyzetelemző előadásában az ukránok identitásproblémáit, identitáskeresésének a kérdéseit és ennek az ukrán politikára gyakorolt hatásait emelte ki. Úgy vélte, Ukrajnában a közeljövőben fel fog értékelődni a szomszédságpolitika. Ebből fakadóan – mutatott rá – Magyarországnak el kell mélyítenie Ukrajna-politikáját.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt hangsúlyozta, hogy Ukrajnában rövid távon nem fog változni a helyzet. Sikernek nevezte, hogy Kijevben hivatalosan bejegyezték a parlamenti választásokra a kárpátaljai magyar képviselőjelölteket. Sajnálatosnak mondta, hogy az új ukrán parlamentben valószínűleg nem lesz napirenden a nemzetiségi kisebbségek ügye, mivel – a korábbi gyakorlattól eltérően – egyetlen párt sem vett fel a listájára nemzetiségi jelöltet. Úgy vélte, a határok nyitottsága és a szabad információáramlás miatt kudarcot fog vallani a kárpátaljai magyarokat is sújtó erőszakos ukránosítás. Hangsúlyozta, az elmúlt öt nehéz év tapasztalatai azt mutatják, hogy hittel, kitartással sok minden elérhető, hiszen a kárpátaljai magyarság a rá nehezedő óriási nyomás ellenére is rendkívüli sikereket tudhat a magáénak, elsősorban Magyarország kiállásának, a magyar kormány támogatásának köszönhetően.