A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatja, hogy az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke, és kiáll a csúcsjelölti rendszer mellett – mondta a CDU elnöke Berlinben.
Annegret Kramp-Karrenbauer tájékoztatóján kiemelte: pártja támogatja Manfred Webert az Európai Parlamentben (EP) szükséges többség megszerzésében a brüsszeli bizottság elnöki tisztségéhez, és támogatja Angela Merkel kancellárt, hogy megszerezze a Manfred Weber jelöléséhez szükséges hozzájárulást a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban, a tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó európai uniós testületben.
A csúcsjelölti rendszer erősíti a demokráciát, 2014-ben már alkalmazták is, és „nincs semmi ok arra, hogy most ne alkalmazzuk” – mondta a CDU elnöke. Hozzátette: arra törekszik, hogy pártja a következő EP-választáson is alkalmazza a csúcsjelölti rendszert, és reméli, hogy más pártcsaládok is átveszik. A CDU EP-választási szerepléséről elmondta, hogy a párt az összes eddigi szövetségi szintű választást tekintve a vasárnapi voksoláson szerepelt a leggyengébben, eredménye messze nem felel meg az elvárásainak.
Az okokról szólva kiemelte, hogy rossz irányba változik a CDU arculata, megítélése a legfiatalabb választók rétegében, az terjedt el róla, illetve ifjúsági szervezetéről (Junge Union), hogy „jobboldali fordulatot” hajtott végre, pedig ez nem igaz, a menekültügyi rendszer reformja nem jelent nyitást a jobboldal felé.
A többi között arról is szólt, hogy vannak mélyebb, szerkezeti okai is a CDU visszaesésének. Az utóbbi évek mindhárom nagy, a társadalmat megosztó kihívása, vagyis a 2008-ban elmélyült globális pénzügyi válsággal kezdődött euróövezeti államadósság-válság, a 2015-ös menekülthullámmal kibontakozott migrációs válság és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről az utóbbi hónapokban felerősödött vita mind-mind azt mutatja, hogy a CDU a tőle jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) és a Zöldek pártja közé került.
Ebben a helyzetben az a kérdés, hogy felőrlődik-e a két pólus harcában, vagy megfelel annak az önmagával szemben támasztott elvárásnak, hogy a „társadalmi közép néppártja” legyen, amely leképezi a társadalom egészét, és kiegyenlíti a rétegek, csoportok eltérő érdekeit – fejtette ki Annegret Kramp-Karrenbauer.
Az EP-választás tanulságainak mélyebb elemzésére június elején kétnapos kibővített vezetőségi értekezletet tartanak – mondta a CDU elnöke, hozzátéve, hogy a párt átalakítása ugyan hosszabb folyamat lesz, de az első újításokat már a következő hetekben bemutatják.
A szövetségi választási iroda által hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredmény alapján a 16 tartomány közül 15-ben működő CDU a vasárnapi választáson a szavazatok 22,6 százalékát szerezte meg, ami 6,9 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson elért 29,5 százalékhoz képest. A pártra 8,437 millióan szavaztak, ami csaknem 400 ezres visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 8,812 millió vokshoz viszonyítva.
A CDU és a csak a 16. tartományban, Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) együtt a szavazatok 28,9 százalékát szerezte meg, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de a 2014-es EP-választáson elért 35,4 százalékhoz képest 6,5 százalékpontos visszaesés, és az országos választásokon elért eddigi leggyengébb eredmény a kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetségben.
Merkel: A német kormánypártok kiállnak a csúcsjelölti rendszer mellett
Elmondta, hogy megbeszélést folytatott pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével.
Szavai alapján első próbálkozásra nem sikerült megállapodni arról, hogy a kormány kit támogasson, de abban egyetértettek, hogy a – nemhivatalos, az EU-s jogrendben nem szereplő – csúcsjelölti rendszer alapján kell eljárni, vagyis az EP-választásra állított csúcsjelöltek közül kell kikerülnie annak a politikusnak, akit a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács megválasztásra javasol az EP-nek.
Mint mondta, a találkozó jó hangulatú volt, és az egyeztetést tovább folytatják. Rámutatott, hogy az Európai Tanácsnak – ebben a kérdésben nem konszenzussal, hanem – minősített többséggel kell javasolnia az EP-nek egy jelöltet a brüsszeli bizottság elnöki tisztségére. A jelöltet később az Európai Parlament választja meg. Merkel hangsúlyozta, hogy az Európai Tanácsnak mihamarabb döntésre kellene jutnia, lehetőleg az EP július elején tartandó alakuló üléséig.
A szociáldemokraták igyekeznek többséget szervezni az EP-ben Frans Timmermans mögé, „ennek a vitának még messze nincs vége, nagyon izgalmas időszak áll előttünk és Frans Timmermansnak nagyon jó esélyei vannak” – mondta az SPD elnöke.
Rámutatott: ha a német koalíciós pártok között nem lesz megállapodás, a német kormánynak tartózkodnia kell az Európai Tanácsban, amikor arról döntenek, hogy kit javasoljanak a bizottsági elnöki posztra az EP-nek. Jelezte: nem tart attól, hogy felborulna a kormánykoalíció, ha nem sikerülne megállapodni, és Angela Merkelnek Németország nevében tartózkodnia kellene az Európai Tanácsban. Mint mondta, az utóbbi hónapokban számos alkalommal előfordult, hogy egy EU-s kérdésben nem jutottak megegyezésre, és ezért Németország tartózkodott.
