Hétfőn tartották az európai parlamenti választás csúcsjelöltjeinek vitáját, de az eseményen sok újdonság nem hangzott el. Mindegyik politikus az eddigi programját ismertette, és komolyabb vita sem alakult ki a jelöltek között. A végső győzelemre is esélyes Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber egyéb elfoglaltságai miatt nem volt ott a vitán.
A hétfői vitán a szociáldemokrata Frans Timmermans, a zöldpárti Bas Eickhout, a szélsőbaloldali Violeta Tomic, a liberális Guy Verhofstadt és a jobboldali Jan Zahradil vett részt.
Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje a napokban egy interjúban és a CDU/CSU közös kampánynyitóján is kifejtette véleményét, de eltérő módon nyilatkozott meg, más hangsúlyokkal beszélt. Arról, hogy milyenek az erőviszonyok kevesebb, mint egy hónappal a választás előtt, a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában beszélgettek szakértők.
Timmermans már a választások előtt beskatulyázta magát
Nem volt túl szép gesztus egy Európai Bizottság elnöki pozíciójára kandidáló személytől ilyen élesen bírálni Donald Trump amerikai elnököt – utalt Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője Timmermans beszédére. Pócza szerint megfontoltabb politikára lenne szükség az EU részéről, hiszen az elmúlt ciklusban eltávolodott egymástól az Európai Unió és az Egyesült Államok.
A Kossuth Rádióban megszólaló szakértők szerint elmaradt a valódi vita hétfő este (Fotó: EPA/Marcel van Hoorn)
Kitért arra is, hogy nem Donald Trumpnál kezdődött az elhidegülés, hanem Barack Obamánál, az előző amerikai elnöknél, a híressé vált lehallgatási botránnyal. Németországban nem vették jó néven, hogy lehallgatták a kancellárt – mondta.
A létező legnagyobb hiba, hogy Timmermans már a választások előtt beszorította magát, hiszen így igencsak korlátozott az a politika, amit képviselhet Trumppal szemben a választások után – hangsúlyozta.
Megjegyezte: a csúcsjelöltek leginkább az egyesült Európa mellett álltak ki, és ebben a politikusok tulajdonképpen egymásra licitáltak.
A baloldali politikusok úgy érzik, jó a széljárás
Arra a kérdésre, hogy mennyire feszültek egymásnak a csúcsjelöltek, Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője azt mondta: a jelen lévő politikusok a legfontosabb politikai, társadalmi és kulturális kérdésekben egyetértettek. Az elemző úgy véli, érdemi vitáról nem lehet beszélni, és
Emlékeztetett: a Nézőpont Intézet többször is felhívta a figyelmet arra a fennálló politikai tagolódásra, amiben maga Orbán Viktor miniszterelnök is gondolkodik. Eszerint a politikusok két erőcsoport köré tagozódnak. Az egyik csoport a nemzetek fölötti és bevándorláspárti irányba tolná el az uniót, ezzel szemben áll a magyar kormány köré csoportosuló bevándorlásellenes, a nemzetállamok politikáját erősítő, szuverenitását megőrző politikai erőcsoport.
Az eddigi európai parlamenti választások kampányai során, mióta bevezették a csúcsjelölti rendszert, csak informális vitákra került sor a politikusok között, formális vitákra azonban egyszer sem – hívta fel a figyelmet.
– fogalmazott. Weber politikai ellenfelei egyébként kegyetlenül ki is használták a néppárti vezető távolmaradását – tette hozzá.
Amíg Magyarországon a baloldal és egyes, a nemzetiszocializmus irányába tartó politikai erők a fegyverletétel mellett foglaltak állást az elmúlt időszakban, addig nyugatabbra a baloldali politikusok elemükben érzik magukat, és úgy gondolják, a választásokat megelőző száljárás inkább nekik kedvez, ezért alakult ki ez a licitálás is, amely során egyre radikálisabb megoldásokat fogalmaztak meg – mondta Tóth Erik.
Weber így taktikázott?
Manfred Weber távolmaradását taktikai okokkal érdemes magyarázni: így próbálta minimalizálni a feszültségeket és a hibázási lehetőségeit, hiszen a programja számos ponton találkozik a baloldal és a liberálisok programjával is. Ha vitára kerül sor, akkor a liberális elemeket egy liberális politikus sokkal őszintébben és hitelesebben képviselheti, a szocialista panelekről pedig egy szocialista politikus tud a legjobban beszélni, hogy az szimpatikus legyen a választók számára – magyarázta Pócza István.
Manfred Weber távolmaradásának taktikai okai lehettek (Fotó: EPA/Focke Strangmann)
Webernek a közelmúltban megjelent 12 pontos terve, amelyről a CDU és a CSU münsteri kampánynyitóján is beszélt. Pócza szerint elnagyolt csomagról van szó, mintha a néppárti csúcsjelölt stábjának csupán néhány óra alatt kellett volna azt megírnia. Néhány részlete alapos és jól megírt, bizonyos pontok azonban csak stratégiai irányokat jelölnek ki – fogalmazott.
Ha valóban ő lesz az Európai Bizottság következő elnöke, és a ciklus végén értékelni kell majd az elnökségét, akkor egészen biztosan azt fogják mondani róla, hogy nem tudott megfelelni a saját maga által támasztott elvárásoknak – összegezte az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
