Kétszáznyolcvanhárom megállapodás és mintegy 64 milliárd dollárnyi termék, szolgáltatás, tőke, hitel és tudás – egy mondatos leltár a pekingi Egy övezet, egy út csúcstalálkozójáról, ahol 37 ország állam- és kormányfője egyeztetett arról, hogy miként tudnának együttműködni a Kínát és a világot összekapcsoló stratégia végrehajtásában.
A program konkrét gazdasági intézkedéseket és terveket takar, aminek már magyar eredményei is vannak. Új légi járatok indulnak, és kezdődhet a Budapest–Belgrád vasútvonal átépítése, ami a hírek szerint
lesz Délkelet-Európa és a kontinens belseje között – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Emlékeztettek: Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások során úgy fogalmazott, hogy a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd.
Autóút a Tunhuang várostól mintegy 180 kilométerre, északnyugatra fekvő Jartang Geoparkban, más néven az Ördög városában. A mai Tunhuang város egykor a selyemút egyik vallási és kulturális központja volt (Fotó: MTI/EPA/Aleksander Plavevski)
Összeköttetés az eurázsiai kontinens két vége között
A Selyemút nemcsak egy megállapodás neve, ugyanakkor soha nem úgy kell gondolni rá, mint egy autópályára, ami elvezet egyik pontból a másikba. Több ezer éves utaknak és karavánútvonalaknak a hálózatából áll össze, ami nagyjából Kínától Európáig tartott – magyarázta Salát Gergely sinológus.
Mint mondta, az új selyemút is hasonló koncepció mentén alakulna ki, vagyis nem egy útról van szó, hanem arról, hogy utakkal, vasutakkal, hajójáratokkal, vezetékekkel kötnék össze az eurázsiai kontinens két végét.
Hozzátette:
A Selyemút egy óriási globális infrastrukturális beruházás. Salát szerint az infrastruktúra csupán az egyik oldal, ugyanis van egyfajta jogi egyszerűsítése is a programnak. Mint mondta, jelenleg például nem azért jut el nagyon lassan egy tehervonat Pekingből Münchenbe, mert nincs vasútvonal, hanem azért, mert minden állomáson és határnál hosszadalmas jogi és adminisztrációs folyamatokon kell átesnie a szállított árunak.
A szakértő hozzátette, az egész folyamatnak van egyfajta digitális oldala is.
A bírálók szerint a Selyemút terve Peking eszköze lesz arra, hogy adósságcsapdába csalja a részt vevő országokat, illetve befolyást szerezhet Kína az útvonal mentén lévő országokban. Mások ugyanakkor úgy vélik, ez
A projektek finanszírozásáról tudni kell, hogy az ilyen esetekben Kína hajlandó hitelt adni az országok számára ahhoz, hogy megvalósuljanak a projekthez szükséges beruházások – magyarázta Salát. Ez a kínai érdekeknek felel meg, ugyanakkor ezt nem kényszerítik rá senkire, vagyis az, hogy adósságcsapdába kényszerítenének országokat, nem igaz.
Nem mindenki támogatja a projektet
Az Új Selyemút terve
ezt mutatja, hogy mely ország képviseltette magát a tárgyalásokon, és mely nem. Az Egyesült Államok például nem küldött magas rangú vezetőket a tárgyalásra, míg Nyugat-Európából Olaszország részt vett a találkozón – mondta Salát.
Kifejtette: nem volt jelen Kína egyik legnagyobb konkurenciájának számító Japán sem. Lengyelország szintén nem vett részt a mostani csúcson, de az előzőn az ország képviseltette magát. Viszont részt vett rengeteg olyan ország, amelyet így vagy úgy, de érint a projekt.
