Az EU készen áll a megállapodás nélküli Brexitre

 

Egyre valószínűbbnek nevezte az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén az Európai Bizottság elnöke, hogy végül megállapodás nélkül szűnik meg a brit uniós tagság.

Jean-Claude Juncker kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem kaphat további rövid haladékot, hacsak a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig nem fogadja el a kilépési megállapodást. Az a nap „a legvégső határideje a megállapodás elfogadásának” – nyomatékosította.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Mint mondta, a megállapodás nélküli Brexit most már rendkívül valószínű. Hozzátette, nem ezt a végkifejletet akarta, de az Európai Unió készen áll erre. A megállapodás nélküli kiválás azonban súlyos csapás lenne az írek számára és komoly bizalmi válságot teremtene – fűzte hozzá.

Rendezetlen kilépés esetén azonnal újraindul a vámellenőrzés

Azonnal újraindul a vámellenőrzés az Egyesült Királyságból érkező áruk esetében, amelyek után áfát is kell majd fizetni, amennyiben a szigetország rendezetlen módon távozik az Európai Unióból – figyelmeztetett szerdán az Európai Bizottság.

„Az EU vámkódexe vonatkozna minden olyan termékre, amely az Egyesült Királyságból érkezik” – mondta Pierre Moscovici uniós gazdasági biztos. „Kemény Brexit esetén új vámellenőrzéseket kellene bevezetni. Ez nem jelenti azt, hogy módszeresen minden egyes teherautót átvizsgálnánk. Kockázatelemzési alapon végeznénk ellenőrzéseket” – mondta. Moscovici reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a megállapodás nélküli brit kilépés még elkerülhető.

Kurz: Semmi nem indokolja a Brexit további halasztását

Sebastian Kurz osztrák kancellár (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Jelenleg egyáltalán nem indokolja semmi az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének (Brexit) további halasztását, mert a helyzet alapvetően nem változott a brit alsóházban – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán.

Theresa May kedd esti nyilatkozatában jelezte, hogy London legfeljebb május 22-ig kérné a kilépési határidő meghosszabbítását. Ez a dátum azért vízválasztó, mert utána európai parlamenti választásokat tartanak, és az új EP-ben a tervek szerint már nem lesznek brit képviselők. Viszont minden tagállamnak április 12-ig kell jeleznie, hogy megtartják a választást, ezért az EU kikötötte: akkor lehet május 22-ig halasztani a kilépést, ha addig elfogadják Londonban a kilépési megállapodást.

„A dolgok jelenlegi állása szerint egyáltalán semmi ok a további halasztásra, mert továbbra is káosz uralkodik Nagy-Britanniában. Nincs B-terv, amelyet a többség támogatna a brit törvényhozás alsóházában” – hangsúlyozta Kurz az osztrák kormány ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.

Kurz rávilágított, hogy miután a Brexit-megállapodást három alkalommal is elutasította a londoni parlament, a jelen körülmények között korlátozottak a többi tagállam lehetőségei. A kancellár és más uniós vezetők is ismételten hangsúlyozták, hogy további halasztás csakis világosan meghatározott indokkal lehetséges, nem csupán időnyerés céljából.

Az osztrák államfő támogatná az új népszavazás kiírását, a cseh elnök nem

Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerdán jelezte: támogatná, hogy új népszavazást írjanak ki az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről. Milos Zeman cseh elnök ezzel szemben úgy vélekedett: nem lenne helyénvaló újra voksolni egy olyan kérdésről, amelyről nem sokkal korábban már döntöttek.

Milos Zeman cseh államfő (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Milos Zeman cseh államfő (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

A két európai vezető közös bécsi sajtótájékoztatóján káoszról és a politikai osztály összeomlásáról beszélt Nagy-Britanniát illetően. A Brexit minden félnek szerencsétlenség – hangsúlyozta Zeman azzal élcelődve, hogy örül: nem ő a brit királynő vagy a brit kormányfő.

Van der Bellen azt javasolta, hogy miután a brit parlament háromszor is elutasította Brüsszel és London nehezen tető alá hozott Brexit-megállapodását, újra meg kellene kérdezni a brit népet. A népszavazáson két lehetőségre voksolhatnának: vagy a megállapodás nélküli Brexitre, vagy a maradásra.

Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Zeman elmondta: szeretné, ha az EU reformjáért, nem pedig a széteséséért dolgozó pártok erősödnének meg. A cseh vezető jelezte: az Európai Parlament megerősítését és az Európai Bizottság befolyásának gyengítését érti a reform alatt. Zeman úgy vélte, hogy az Európai Bizottság helyett az uniós állam- és kormányfőket, valamint a bizottság elnökét tömörítő Európai Tanácsnak kellene betöltenie „az európai kormány” szerepét. A cseh államfő szerint a bizottság túl sok értelmetlen, technikai irányelvet gyárt, és nemzeti hatásköröket igyekszik megkaparintani.

Zeman hangsúlyozta: szeretné, ha Ausztria szorosabbra fűzné együttműködését a visegrádi országokkal, azaz Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával. Van der Bellen ezzel szemben azt emelte ki, hogy miben tér el Ausztria a másik négy európai államtól. „Ausztria semleges, és nem tagja a NATO-nak” – mutatott rá.

Az osztrák államfő mindazonáltal megígérte: Bécs ápolni fogja a kapcsolatot a V4-ekkel, és bejelentette, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár júniusban részt vesz egy az országcsoport rendezte konferencián.

Az ír kormányfő szerint az uniós vezetők támogatnák a Brexit további halasztását

Leo Varadkar ír miniszterelnök szerint az európai uniós vezetők nyitottak további haladékot adni az Egyesült Királyságnak a kilépési folyamathoz (Brexit). „Még nem volt alkalmam beszélni mindenkivel, de az az általános benyomásom, hogy az Európai Tanács nem zárkózik el további halasztást adni az Egyesült Királyságnak” – mondta Varadkar az ír parlamentben.

„Azért azt sem akarjuk, hogy egy további halasztás felhatalmazás legyen a döntésképtelenségre, az ismételt hosszabbítás, amely csak további határozatlanságot s további többségeket szül valami ellen, de nem valami mellett, az senkinek sem jelent megoldást” – jelentette ki Varadkar. Az ír kormányfő egyben aggályát fejezte ki Nagy-Britannia európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kötelezettségeivel összefüggésben is egy tartósabb hosszabbítás esetén.