Elutasították Londonban a kilépés feltételeiről szóló megállapodást

 

A várakozásoknak megfelelően újból elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

Theresa May miniszterelnök a voksolás után bejelentette: az alsóház szerdán arról tart vitát és szavazást, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból, és ha ezt a lehetőséget a képviselők elutasítják, csütörtökön arról tartanak vitát és szavaznak, hogy a kormány kérje-e az EU-tól a jelenlegi törvényi helyzet alapján március 29-én esedékes Brexit elhalasztását.

A Brexit-egyezményre 242, a megállapodás ellen 391 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 149 fős többséggel vetette el a megállapodást. A brit parlament választott kamarája két hónapon belül másodszor utasította el a konzervatív párti kormány által novemberben elért 585 oldalas egyezményt. Az alsóház először január 15-én voksolt a Brexit-csomagról, és akkor az újkori brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel vetette el a megállapodást.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Michel Barnier, a bizottság Brexit-főtárgyalója a keddi szavazás előtt egy nappal Strasbourgban fogadta Theresa Mayt. A találkozón olyan jogi garanciákról született megállapodás, amelyek alapján az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó mechanizmus (backstop) hatálya alatt.

Az elért jogi garanciák értelmében ha az EU rosszhiszeműen ezt mégis megpróbálná, az a kétoldalú kötelezettségvállalás nyílt megsértése lenne, és az Egyesült Királyság ezt az eljárást független döntőbírósági fórum előtt támadhatná meg.

A brit parlament által közreadott, videofelvételről készült kép a képviselőkről, miután szavaztak a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott alsóházi vitán Londonban (Fotó: MTI/EPA/Brit parlament)

A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) kezdettől elfogadhatatlannak tartotta a backstop-mechanizmust. A backstop-záradék alapján ugyanis az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is érvényben maradnának, ha Londonnak nem sikerülne olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, amely önmagában feleslegessé tenné e mechanizmus alkalmazását.

A hétfő esti strasbourgi megállapodás célja az EU-szkeptikus képviselők e félelmeinek eloszlatása lett volna, a keményvonalas alsóházi Brexit-tábor azonban már a kedd esti voksolás előtt jelezte, hogy az EU új kötelezettségvállalásait sem tekinti elégséges jogi garanciának, és nem szavazza meg a Brexit-egyezményt.

A Brexit-párti képviselők eleve azt követelték, hogy az unió a Brexit-megállapodásba építse bele a backstop-záradékot ellensúlyozó garanciákat, az EU azonban határozottan elvetette a kilépési megállapodás újbóli megnyitását.

A Brexit-egyezmény elfogadásának egyébként is csekély esélyét még tovább csökkentette, hogy Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa a keddi vitanap előtt közzétett jogi állásfoglalásában leszögezte: értelmezése szerint az EU-val előző nap elért új megállapodás mérsékelte, de nem szüntette meg annak a kockázatát, hogy az Egyesült Királyság akarata ellenére, határozatlan ideig a backstop-mechanizmus hatálya alatt maradjon.

 

A Brexit-egyezmény kedd esti elutasítása után Theresa May az alsóházban bejelentette: a kormány szerdán azt terjeszti a képviselők elé vitára és szavazásra, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból.

Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Brit parlament)

May bejelentése szerint ha a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét szerdán a képviselők elutasítják, a kormány csütörtökön arról kezdeményez vitanapot és szavazást, hogy a London kérje-e az EU-tól a Brexit elhalasztását.

Az alsóházban jelentős többségben vannak azok a képviselők, akik nem támogatják a megállapodás nélküli kilépést, így van esély arra, hogy ezt a ház szerdán leszavazza, vagyis nem kizárható, hogy csütörtökön valóban napirendre kerül a Brexit halasztásáról szóló indítvány. Theresa May közölte: ha a ház a március 29-én esedékes Brexit elhalasztására szavaz, a kormány kérni fogja ehhez az EU hozzájárulását, és beterjeszti a halasztáshoz szükséges törvényjavaslatot.

May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben – ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg – kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.

A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges. Halasztás kérése esetén – ahogy arra kedd este Theresa May is utalt – törvénymódosításra is szükség van, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy az EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

Kedd esti felszólalásában a kormányfő figyelmeztette a képviselőket: halasztás kérése esetén azt EU tudni akarja majd, hogy Nagy-Britannia pontosan mire akarja felhasználni a határidő kiterjesztését. May szerint az unió felteheti azt a kérdést, hogy London vissza akarja-e vonni 50. cikkely aktiválásáról hozott döntést – vagyis le akarja-e állítani a Brexit-folyamatot –, és megkérdezheti azt is, hogy Nagy-Britannia újabb népszavazást akar-e tartani az EU-tagságról. A 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka voksolt a kilépésre.

Jelentősen növeli a rendezetlen kiválás esélyét a londoni szavazás

Jelentősen növeli az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának esélyét a brit parlamenti alsóház újabb elutasító szavazása – közölte kedd este az Európai Tanácsot vezető Donald Tusk szóvivője.

Preben Aamann sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző este elfogadott jogi biztosítékok ellenére Londonban ezúttal is leszavazták a szigetország kilépésének feltételeiről szóló egyezményt. Kiemelte, az EU mindent elkövetett annak érdekében, hogy segítse a ratifikációt, nehéz elképzelni, hogy mi egyebet tudnának még tenni a bennmaradó huszonhetek.

Kurz: Abszurd lenne, ha a britek részt vennének az EP-választáson

Csalódottságának adott hangot az osztrák kancellár kedd este, miután a brit parlament alsóháza újból elutasította az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről létrejött megállapodást. Sebastian Kurz a Brexit esetleges halasztására utalva hozzátette, abszurd lenne, ha a britek részt vennének a májusi európai parlamenti választásokon.

A néppárti politikus az APA osztrák hírügynökségnek rámutatott, a keddi londoni szavazás révén még tovább nőtt a veszélye a szigetország rendezetlen kiválásának a Brexit tervezett, március 29-i dátumának közeledtével.

Sebastian Kurz arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás nélküli Brexit ártana az Európai Uniónak, de még inkább az Egyesült Királyságnak. Az osztrák kancellár nyitottnak mutatkozott a kiválás néhány héttel történő elhalasztására, hogy ezáltal elkerülhető legyen a rendezetlen kilépés. Az Egyesült Királyság részvétele azonban abszurd lenne az európai parlamenti választásokon – vélekedett.

Türelemre intett az ír külügyminiszter a londoni szavazás után

Türelemre intett kedd este az ír külügyminiszter, miután a brit törvényhozás alsóháza újból és nagy arányban elutasította az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnéséről szóló megállapodást.

Simon Coveney, aki egyben a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti az ír kormányban, hozzátette, nyugalomra van szükség, és hagyni kell, hogy minden menjen a maga útján a londoni parlamentben a szavazás további menetében. A brit képviselők szerdán a tervek szerint a megállapodás nélküli Brexitről szavaznak, csütörtökön pedig, amennyiben a várakozásoknak megfelelően elutasítják ezt, a kiválás elhalasztásának kezdeményezéséről dönthetnek.

Az ír külügyminiszter mindazonáltal csalódottságát fejezte ki a kedd esti szavazás eredménye miatt. Emlékeztetett viszont arra, hogy az elmúlt napokban sejteni lehetett, hogy Theresa May konzervatív párti kormánya súlyos vereséget szenved majd a voksoláson. Mark Rutte holland kormányfő a szavazást követően azt hangsúlyozta, hogy Londonban kell megoldást találni a helyzetre, és a Brexit március 29-re kitűzött határidejét csak hiteles és meggyőző érvek alapján lehet meghosszabbítani.

Ezzel megegyező álláspontra helyezkedett Emmanuel Macron francia elnök hivatala is. „Franciaország sajnálja a ma esti szavazás” eredményét – közölte az Elysée-palota, hozzáfűzve, hogy a Brexit elhalasztására csak akkor lát esélyt, ha az Egyesült Királyság életképes alternatívával tud előállni.

Varsó szerint nőtt a rendezetlen kiválás valószínűsége

Nőtt a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége, miután a brit parlament kedden újból elutasította az Európai Unióval (EU) kötendő kiválási szerződést – jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes. Aláhúzta: Lengyelország jól felkészült arra, hogy korlátozza a kemény Brexit következményeit.

Lengyelország jól felkészült arra, hogy „korlátozza azokat a költségeket, amelyekkel az Egyesült Királyságnak az EU-ból való rendezetlen kilépése járna a gazdaságra és a cégekre nézve” – hangsúlyozta Szymanski a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.

Megerősítette, hogy a lengyel alsóház szerdán kezdődő ülésének napirendjén szerepel a kemény Brexit következményeit enyhítő törvénycsomag, amelyet a lengyel kormány a múlt héten hagyott jóvá. Arra vonatkozóan, hogy a brit parlament szerdán a megállapodás nélküli kilépésről szavaz, Szymanski elmondta: feltételezi, hogy az ilyen modellt a brit képviselők elutasítják.

Ez azt jelenti, hogy a brit alsóház a kilépés elhalasztására vonatkozó kérvény benyújtására kötelezheti Theresa May kormányát – folytatta a lengyel diplomata, hozzátéve: Lengyelország „konstruktív módon” viszonyulna az ilyen beadványhoz, szükség lesz viszont az EU egyhangú döntésére.