A közel-keleti helyzetről szólt az a nemzetközi konferencia, amelyet a héten rendeztek Varsóban. A szíriai-jemeni-palesztin konfliktus volt terítéken, de a terrorizmus és a rakétaprogramok elterjedése is szóba került. A nemzetközi miniszteri tanácskozást a lengyel elnök és az amerikai alelnök nyitotta meg.
Az Iszlám Állam teljes legyőzése az egyik legfontosabb és alapvető kérdése a világnak – fogalmazott Hóvári János turkológus a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, Szíria dél-keleti szögletében még most is dúlnak a harcok, kurd milíciák amerikai csapatokkal együtt küzdenek a terrorszervezet tagjai ellen. Szerinte fontos kérdés, hogy mi lesz majd Szíriával, hogyan zárja majd le a már lassan 8 éve tartó válságot.
Szerinte a varsói konferencián stratégiai kérdésekről és a jövőről is esett szó, és az sem véletlen, hogy azzal egy időben Szocsiban is volt egy tanácskozás, ahol Vlagyimir Putyin orosz-, Recep Tayyip Erdogan török- és Hasszán Róháni iráni elnök arról egyeztetett, hogyan lehet megakadályozni, hogy a szíriai háborúnak ne induljon el egy borzalmas és véres szakasza – tette hozzá.
Egyre kevesebb szerep jut a nyugati térségnek
A Szíriában zajló eseményekben egyre kevesebb szerep jut a nyugati térségnek, hiszen jól látható, hogy a kérdést már évek óta a három ország: Irán, Oroszország és Törökország próbálja megoldani – erről már Egeressy Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa beszélt a műsorban. Hozzátette, a tagállamok már évek óta egyeztetnek ebben a kérdésben. Ezzel párhuzamosan az is látható, hogy az amerikai csapatok kivonulnának Szíriából, Donald Trump amerikai elnök erről már többször is beszélt az elmúlt hónapokban – mondta el Egeressy Zoltán.
Haszan Róháni iráni, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Szocsiban (Fotó: MTI/EPA/POOL/Szergej Csirikov)
Mint mondta, Szíria északi részén van egy párezer négyzetkilométeres terület, Idlib kormányzóság, amely Törökországgal is határos. A térségben nagyjából 2-3 millió ember zsúfolódott össze, akik nagy része helyi lakos és menekült, de ide tömörültek a külföldről érkező dzsihadista csoportok harcosai is. Hozzátette, míg eleinte ezek a katonák egymással harcoltak, most egy Al-Kaidához köthető, felerősödött csoport tagjaivá váltak. Megjegyezte, nem tartoznak az Iszlám Államhoz, de ugyanúgy veszélyesek.
Az oroszok katonai erőkkel avatkoznának be
Elmondta, Oroszország már többször is tett kijelentést az ügyben, hogy készek akár katonai erőkkel is beavatkozni, hogy minél hamarabb megszüntessék ezeket a csoportokat, ugyanakkor Törökország hevesen tiltakozik a beavatkozás ellen, hiszen a térség a török határ közelében helyezkedik el, ezért a török vezetés úgy véli, ha valóban bekövetkezne egy humanitárius katasztrófa, nagyon sokan vennék célba Törökországot.
Hozzátette, így nem marad más hátra, mint amiről már Szocsiban is esett szó, továbbra is együttműködnek a háború megakadályozásában, és annak ellenére, hogy Törökország egy időt kért, közös erőkkel próbálják megtisztítani a háborús övezeteket. Megjegyezte, a folyamat eddig sem volt, és várhatóan továbbra sem lesz könnyű feladat.
A lakosság kétharmada menekült
Hóvári János elmondta, Idlib tartomány gyakorlatilag egy hegyes-dobos vidék, amelyet hátulról teljes mértékben Törökország vesz körül. Ennek kapcsán egy olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy a különböző egységek, akik a szíriai háborúban harcoltak, azok teljesen beszorultak ebbe a „szögletbe”. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakosság kétharmada menekült. Hozzátette, a probléma megoldása azért is nehéz kérdés, mert a legnagyobb katonai erőt a dzsihadisták jelentik, akik mögött ott vannak családtagjaik is.
Az Amerikai Egyesült Államoknak Idlibre való ráhatása meglehetősen kevés, már csak azért is, mert a különböző szereplők sem szeretnék azt, hogy amerikai csapatok is megjelenjenek a térségben – szögezte le Egeressy Zoltán. Hozzátette, a Szocsiban lévő tárgyaláson erről is esett szó, és a három ország vezetője üdvözölte Donald Trump döntését, aki nem tervezi amerikai csapatok bevonását, és a még megszállt területekről is kivonulnak.
Hangsúlyozta, most minden, még érintett állam azon dolgozik, hogy a nagyon veszélyes csapatokat likvidálják és megakadályozzák a háborúk folytatását. Hozzátette, egyelőre nem tudni, ez hogyan fog majd megtörténni a gyakorlatban, de szerinte, ha lassan is, előbb-utóbb felmorzsolódik a már egyre szűkebb területre zsugorodó dzsihadisták miatt veszélyes terület – fűzte hozzá a Kossuth Rádióban.