Az Európai Unió azt várja el valamennyi tagországától, hogy alapvető emberi jognak fogadja el a bevándorlást, miközben a tagállamok egyharmada az ENSZ migrációs csomagja ellen szavazott a közelmúltban, amely ugyanezt rögzíti – ezt mondta Deutsch Tamás vasárnapi sajtótájékoztatóján.
A Fidesz EP-képviselője arra reagált, hogy az Európai Parlament uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentése arra ösztönzi a tagállamokat, hogy megkönnyítsék a humanitáriusnak nevezett migránsvízumokat, legális migrációs útvonalakat hozzanak létre Európa-szerte és támogassák a Földközi-tengeri NGO-hajók tevékenységét.
(Fotó: EPA/Spanish Civil Guard)
A jelentés elítéli azokat a tagállamokat, amelyek nem fogadnak be a területükre illegális bevándorlókat. Az EP múlt héten szavazott arról, hogy a 2021-27 közti költségvetési ciklusban jogállamisági feltételekhez kötnék a tagállamok számára megítélt támogatások kifizetését. Az EP arról is határozott, hogy háromszorosára emelnék a „demokratikus értékeket védő” civil szervezetek támogatását.
A jogállamiság fontosabb érték a többinél?
Vannak olyan uniós alapértékek, amelyeket minden egyes nemzetállam alkotmányi szinten is rögzít – ilyenek a demokrácia védelme, a jogállamiság vagy az egyenlő bánásmód elve –, az Európai Unió azonban nem fejti ki pontosan, hogy mit is gondol róla, illetve hogy azt a gyakorlatban hogyan kellene alkalmazni vagy értelmezni. Az sem tárgyalják, hogy az egyes tagállamok közti különbség milyen határokig mehet el – fejtette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet politológusa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Az az ötlet, hogy a kifizetéseket jogállamisági kritériumokhoz kötnék, felvet egy alapvető kérdést: lehet-e valamilyen szempont szerint rangsorolni ezeket az értékeket? Hiszen a hét-nyolc alapvető értékből kiemelték a jogállamiságot, mint önálló jogi értéket, és azt mondják, hogy ha ez az érték valamilyen értelemben sérül valamelyik tagállamban, akkor az uniós kifizetések meg fognak akadni – vélekedett Tóth.
Ez nem feltétlenül jogi, hanem sokkal inkább politikai nyomásgyakorlási eszköz. A következő időszakban a migrációs válság tetőzése előtt választott, liberális többségű Európai Parlament így próbálja meg keresztülvinni az eddig meg nem hozott döntéseit, és módja lesz nyomás alá helyezni egyes tagállamokat, hogy azok saját álláspontjukat megváltoztassák – húzta alá.
Az EU saját szája íze szerint értelmezi az egyes értékeket
„Semlegességi trükkel állunk szemben, politikai kérdések eljogiasításával” – hangsúlyozta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, kifejtve: az említett fogalmakat – demokrácia, jogállamiság, igazságosság, egyenlőség – úgy próbálják meg feltüntetni, mintha azok semleges mércék lennének, amelyeket egy origóhoz lehet mérni.
Valójában azonban ezek alatt a fogalmak alatt a saját liberális töltetüket értik. Akár a Sargentini-jelentést, akár a közelmúltban elfogadott dokumentumokat nézve, annak része az egyneműek házassága, a genderjogok és az összes olyan balliberális követelés, amely egy keresztény alapú demokráciába nem férhet be – fűzte hozzá. Az EU az összes ilyen követelésénél azt tervezi, hogy a jogállamiságra, a demokráciára hivatkozva felelősségre von olyan tagállamokat, amelyek politikája jogi értelemben egyébként nem megy szembe az unió politikájával vagy az uniós szerződésekkel, politikai értelemben azonban nem fér bele a „progresszív ortodoxiába”, ezért kilátásba helyezik pénzösszegek levonását is.
Az NGO-k jól járnának
Az NGO-k támogatása valójában ördögi és körmönfont, hiszen olyan eljárást hozna létre az Európai Parlament, ami arra ösztönözné az NGO-kat, hogy azt állítsák: az adott államban, ahol működnek, sérült a jogállamiság – hiszen ebben az esetben plusz támogatáshoz jutnának. Ráadásul ezeket a kérdéseket egy olyan, függetlennek nevezett testület bírálná el, amelynek vezetőségében meglepő módon ott ülnének az NGO-k delegáltjai is, és ők mondanák meg, hogy unió-szerte hol sérül a liberális demokrácia – fejtette ki Szánthó Miklós.
A kivetett sarcból az NGO-knak is juthat (Fotó: EPA/A.Carrasco Ragel)
Az Európai Bizottság e javaslata Szánthó Miklós szerint még visszafogottnak is tekinthető, hiszen az eredeti elképzelés még úgy szólt, hogy ha a bizottság „jogállamiság-deficitet” érzékel, akkor a tagállami minisztereket zárják ki a döntéshozatalból, és az EB, valamint a mellé rendelt független szakértői testület bírálja el jelentéseket.
E bizottságok tagjainak 90 százalékát az EP delegálná, valamint részt vennének a működésében a nyílt társadalom eszmerendszerét valló NGO-k, a nemzeti parlamentek pedig egyetlen tagot küldhetnének. Ez a liberális világszemléletű bizottság döntené el, hogy hol sérül a jogállamiság – mondta, hozzátéve: nem is kell rosszhiszeműnek lenni ahhoz, hogy mondhassuk, a kirótt pénzügyi szankciókból az NGO-k tevékenységét finanszírozná az unió.
Konzerválják a választások előtt hozott döntéseket
Az biztos, hogy a következő időszakban meg fog szaporodni azoknak a szituációknak a száma, amikor az EU lejárató kampányt vezet, nyomást gyakorol azokra az államokra, amelyek migrációs politikájukban nem értettek egyet a „mainstreamnek” nevezett nyugat-európai politikusok álláspontjával annak érdekében, hogy a későbbi Európai Parlamentnek ezekkel a kérdésekkel már érdemben ne kelljen foglalkoznia – húzta alá Tóth Erik.
A politológus szerint arra, hogy május után egy új összetételű, kiegyenlítettebb, vagy adott esetben a bevándorlást elutasító politikusok többségével létrejövő Európai Parlament képes legyen megváltoztatni a korábbi döntéseket, van politikai lehetőség.
Elmondta: az uniós intézmények korábbi működési gyakorlatából azonban kiolvashattuk azt is, hogy felkészültek egy ilyen forgatókönyvre. Olyan klauzúrákat rögzítenek az egyes szerződésekben, amelyek akár a korábbi döntés felülírását is megakadályozhatják.
Éppen ezért rendkívül óvatosan kell meghatározni, hogy egy-egy ilyen testületnek milyen erős politikaformáló tevékenysége lehet – mondta Tóth.
