Újabb fejezetéhez érkezett az ukrán-orosz konfliktus?

 

Oroszországban és Ukrajnában is a karácsonyra készülnek az ortodox hívők, arrafelé Jézus Krisztus születéséről a Julián-naptár szerint január 7-én emlékeznek meg. Ukrajnában érdekes teológiai és politikai felhangja is van az eseménynek, az ortodoxok egy része ugyanis az idén először ünnepel egy egyesített, nemzeti egyház keretein belül.

Egy régóta megoldásra váró egyházjogi kérdésről van szó, mert nem egyházi, hanem állami kezdeményezésre jött létre az ukrán-ortodox egyház, amelynek nem ismerték el a függetlenségét egészen az elmúlt évig – fogalmazott Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója.

Petro Porosenko ukrán elnök még áprilisban fordult I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot az akkor még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán ortodox egyháznak. A folyamat elindult, Konstantinápoly kijelentette, hogy joga van az ökumenikus pátriárkának döntenie a kérdésben, továbbá visszavette joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött Moszkvától – mondta el a szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Moszkva ellenzi a kiválást

A konstantinápolyi szinódus október elején úgy döntött, hogy amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek az önállóságról szóló iratot. Fedinec Csilla hozzátette, Ukrajna a 2018-as év legnagyobb sikerének könyvelte el az önállóságot. Moszkva azonban hevesen ellenzi az ukrán ortodox egyház önállóvá válását, az orosz világi és politikai vezetés egyaránt az évezred egyházszakadásának nevezi.

Ukrán hívők gyülekeznek a kijevi Szent Szófia-székesegyház előtt az orosz egyháztól független, új ukrán ortodox egyház megalapítására összehívott egyesítő szinódus ülése alatt 2018. december 15-én. Az I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által meghirdetett ortodox egyesítő szinódus célja egy Moszkvától független, nemzeti és egységes új ortodox egyház megalapítása Ukrajnában. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Egyházi függetlenedés Ukrajnában (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Fedinec Csilla úgy véli, Ukrajna és Oroszország ellentmondása a kérdésben szorosan kapcsolódik a két ország eddigi konfliktus-sorozatához és a háborús helyzet kialakulásához.

Politikai kérdéseket is érint

2019-ben Ukrajnában elnökválasztás lesz, Petro Porosenko jelenlegi elnök háromszavas kampányszlogenje pedig a „Hadsereg, nyelv és hit”, amelyből szintén látszik, hogy nem csak egyházi, de politikai kérdésekről is szó van – erről már Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főmunkatársa beszélt a rádió műsorában.

Mint mondta, Ukrajnában december 31-vel elkezdődött a három hónapos kampányidőszak, amely március 31-én ér véget, akkor lesz ugyanis az elnökválasztás első fordulója. Szerinte most minden erről szól, és az egyházszakadásról szóló események is szorosan összefüggnek a választással. Hozzátette, Petro Porosenko, mint regnáló elnök most mindent megtesz azért, hogy saját népszerűségét növelje, ezért egy nagyon érdekes három hónapnak néz elébe az ország.

Újabb ukrán hajók indulnak a Kercsi-szoros felé?

Ackermann Sándor beszélt a kercsi incidensről is, ugyanis kiderült, Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül. Ezt Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság titkára is megerősítette, érvelése szerint ugyanis, ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti, és nem is teszi meg.

Emlékeztetett, hogy a kercsi konfliktus nem egy új keletű dolog, egy sokkal korábbra visszavezethető problémáról van szó. Úgy gondolja, a november végén történt eset óta sem csillapodtak a kedélyek, a veszélyhelyzet továbbra is fennáll. A Krím félszigetet még 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, és véleménye szerint itt inkább jogi kérdésekről van szó.

Egymást vádolják

Oroszország a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti. Ezt pedig Ukrajna nem fogadja el, ismeretes, hogy az incidens után még 30 napos hadi állapotot is bevezetett.

A két ország egyébként egymást vádolja, Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit, Ukrajna pedig azt mondja, az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson – idézte fel a novemberi konfliktust Ackermann Sándor.

Szerinte egyik országnak sem érdeke, hogy háborús helyzetek alakuljanak ki, hiszen egyrészt Oroszország gazdasági nehézségekkel küzd, másrészt a már 4 éve tartó konfliktus már így is sok pénzükbe került, és a Krím fenntartására is sokat kell költeni. Látszik, hogy az erőviszonyok nem változtak, és szerinte mindkét ország érdeke, hogy ez így is maradjon. Hozzátette, Oroszország emellett most inkább egy kiváró státuszt vesz fel, és megvárja, míg Ukrajnában lezajlanak az elnökválasztások, amelyek nagyon fontos szerepet játszhatnak a két ország kapcsolatában.