Szabad kezet kapott az ukrán elnök

 

Petro Porosenko ukrán elnök szerdán aláírta a hadiállapot bevezetéséről hozott rendeletet megerősítő jogszabályt. A Kercsi-szorosban történt orosz–ukrán incidens miatt szerdán tíz megyében lépett életbe a rendkívüli állapot. A magyarok lakta Kárpátaljára az intézkedés nem terjed ki.

A hadiállapot bevezetésével Petro Porosenko ukrán államfő, aki a hadsereg főparancsnoka is, szabad kezet kap – mondta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa az M1 Ma reggel című műsorában.

Fedinec Csilla hozzátette: Az ukrán államfő azonnal szigorító intézkedéseket vezethet be, a hadsereget is átcsoportosíthatja.

A márciusi elnökválasztás kampánya már elkezdődött

A szakértő szerint a hadiállapot komolyságát is meg kell vizsgálni, hiszen az eredeti hatvan napra szóló hadiállapotot az államfő harminc napra csökkentette, azért hogy a katonai készültség ne zavarja meg a közelgő márciusi elnökválasztást. Veszély esetén azonban a választásnak másodlagosnak kellene lennie – értékelte.

Rendkívül érdekes az ukrán hadiállapot bevezetésének metódusa, mivel nem az ország egészére, tíz megyére hirdette ki Porosenko. Az államfő bejelentette azt is, hogy hadiállapotra jellemző lépéseket csak akkor tesznek, ha Oroszország katonailag beavatkozna Ukrajna területén – mondta Fedinec Csilla.

Nemzetközi viszonylatban is fontos ügy

Kijelenthető, hogy az orosz–ukrán konfliktus egyre súlyosbodik. Szimferopolban tizenkét ukrán tengerészt vettek őrizetbe, őket hatvan napra tartóztatták le – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A szakértő szerint fontos, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a hétvégi argentin G20-csúcson nem biztos, hogy találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Kis-Benedek József szerint az egész ukrán helyzet attól függ, milyen a két nagyhatalom – az Egyesült Államok és Oroszország – közötti viszony. Ez a viszony pedig meglehetősen rossz – hangsúlyozta.

Huzavona hajózási ügyben

A Krím félsziget elcsatolása után építették meg a Krímet a krasznodari területtel összekötő hidat – mondta Kis-Benedek József, majd hozzátette: ez a híd Ukrajnának számos gondot okozott már. Gazdaságilag is érinti az országot, hiszen a nagyobb hajói nem tudnak áthaladni alatta. Ami azonban ennél is nagyobb gondot jelent a szakértő szerint, az a 2003-as megállapodás.

Ez a dokumentum leszögezi, az említett híd alatt és a térségben elterülő terület nemzetközi vizeknek számít, így azon szabadon hajózhatnak ukrán és orosz hajók is, ez azonban jelenleg nincs így – fejtette ki a szakértő. Mint mondta, a hajózási engedélyek ügyében mindkét fél mást mond, azonban bizonyítékok egyelőre nincsenek, így semmi nem támasztja alá egyik fél igazát sem.

Hozzátette: mindkét félnek érdeke valamilyen szinten a kialakult konfliktus, ami egyre nagyobb méreteket ölt. Kis-Benedek József szerint provokáció történt mindkét fél részéről.