Porosenko profitálhat az ukrán-orosz konfliktusból

 

Ukrajnában jövő év márciusában tartanak választásokat, amit a hadiállapot bevezetése megakadályozhat, hiszen aközben tilos választást tartani. Petro Porosenko ukrán elnök népszerűsége nem túl kiemelkedő, így – szakértők szerint – időt akar nyerni azzal, hogy a választásokat későbbre csúsztathatja a hadiállapottal. Az Oroszország és Ukrajna közti viszony rendkívül feszült.

A hadiállapot szerda reggel lép életbe Ukrajnában, miután vasárnap összetűzésbe kerültek az orosz határőrség és az ukrán haditengerészet hajói a Kercsi-szorosban. Ez még nem jelent hadüzenetet, de tovább mérgesíti Moszkva és Kijev egyébként se rózsás viszonyát. A jelenlegi helyzetből azonban jócskán profitálhat a márciusi elnökválasztásra készülő Petro Porosenko. Kérdés azonban, hogy kik lehetnek a konfliktus vesztesei és vajon bármelyik fél is jól jöhet-e ki ebből az összetűzésből – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Az Azovi- és a Fekete-tengert elválasztó szoros a Kercsi-szoros. A terület közös felügyelet alatt áll egy bilaterális egyezménynek köszönhetően – mondta el a műsorban Árok Norbert, a Századvég Alapítvány kutatója.

Kifejtette: a 2003-ban köttetett egyezmény kimondja, hogy egy közösen használható területről van szó, amire bizonyos ENSZ-konvekciók is vonatkoznak, de éles, határozott szabályok nem mondják ki azt, hogy pontosan kinek a fennhatósága alá tartozik a szoros.

Engedélyköteles a tengeri határátlépés

2004-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet, majd a tengeri jogot kiterjesztve a szárazföldi határtól 12 mérföldre határozták meg a tengeri határokat – tájékoztatott Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője a műsorban. Elmondta, amennyiben a tenger határon valaki át akar hajózni, engedélyt kell kérnie az orosz hatóságoktól. Enélkül egy ellenséges aktusnak tekinthető a határátlépés.

Ezt bizonyítja a hétvégi összecsapás is – tette hozzá az elemző.

Ki ütött először?

Árok Norbert szerint ugyanakkor nehéz meghatározni azt, hogy ki volt az, aki elsőként „ütött”, hiszen mindkét fél másképp beszél a történésekről. A műholdas felvételek azonban – amennyiben nyilvánosságra kerülnek – vélhetően sokat elárulnak majd az egész összecsapásról.

Spöttle hozzátette, az ukránok állítólag nem kértek engedélyt a tengeri határon való áthaladáshoz, csak bejelentették azt. A Krím annektálásával azonban a tengeri útvonalakat és a tengeri területek nagy részét az oroszok ellenőrzik, amivel Ukrajna tengeri útvonalait csaknem kettévágják.

Petro Porosenko ukrán elnök beszédet mond a parlament rendkívüli ülésén Kijevben  november 26-án (Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko)

Petro Porosenko ukrán elnök beszédet mond a parlament rendkívüli ülésén Kijevben november 26-án (Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko)

Belpolitikai bravúr

A konfliktus eseményeit nagyon nehéz különválasztani a közelgő ukrán választásoktól – hangsúlyozta Árok Norbert. Szerinte az ukrán elnök reakciója nem a legmegfelelőbb lépés, hiszen a hadiállapot bevezetése nem az elsődleges feladat egy ilyen konfliktushelyzetben.

Elmondta, eleinte akár a diplomáciai kapcsolatokat is fel lehetett volna függeszteni, nagykövetet kellett volna visszahívni. Összegezte tehát, hogy rengeteg más eszközhöz és intézkedéshez folyamodhatott volna az ukrán elnök.

Politikai indíttatás

A műsorban az M1 ukrajnai tudósítója elmondta, Ukrajnában már szinte hagyománynak számít az, hogy az ilyen események mögött politikai indíttatást lát nemcsak a társadalom, hanem a sajtó is. Sokakban felmerült ugyanis a kérdés, hogy miért pont most vezetik be a hadiállapotot, miközben már lassan öt éve tart a háború az országban.

A tudósító hozzátette: a legtöbben arról beszélnek, hogy Porosenko így akar időt nyerni és népszerűségét növelni. Hadiállapot idején ugyanis tilos választásokat tartani, tehát ezzel akár későbbre is tolódhat az elnökválasztás – hangsúlyozta a tudósító.

Elmondta azt is, hogy március 31-én lenne a választás, azonban bizonytalan a belpolitikai helyzet. Porosenko az eredeti 60 napos elképzeléssel szemben csupán harminc napos hadiállapotot  hirdetett, így van még esély arra, hogy a megtervezett menetrend szerint zajlanak majd az események.

Nincs mitől tartania a kárpátaljai magyaroknak

Az ukrán társadalmi hangulat egyelőre szinte változatlan, az embereknek nincs elképzelése arról, hogy mihez fog vezetni ez a konfliktus. A határokon több tucat orosz állampolgárt nem engedtek Ukrajnába, a határok és repterek biztonságát megerősítették, azonban ezen kívül más változást nem igazán érezhetnek az állampolgárok.

A tudósító kitért a kárpátaljai magyarokra is, hiszen Magyarország számára az egyik legfontosabb, hogy az ukrajnai magyarokat sérelem ne érje a konfliktus kapcsán. Egyelőre azonban Kárpátalját nem érinti a hadiállapot bevezetése, az ott élőknek nincs mitől tartaniuk, hiszen minden marad a régiben, azonban – a tudósító szerint – szinte bármi megtörténhet már Ukrajnában.

Az incidenssel kapcsolatos korábbi összefoglalónk itt olvasható.