Hadiállapot Ukrajnában: katonákat vonnak be a közigazgatás irányításába

 

A hadiállapot bevezetésének első lépése Ukrajnában az, hogy az érintett megyék közigazgatásának irányítását vegyes összetételű, katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztráció veszi át – írta kedden az UNIAN ukrán hírügynökség összefoglalva azokat a változásokat, amelyek az ukrán állampolgárok életét érintik a rendkívüli állapot e formájának életbe léptetése után.

Az ukrán parlament hétfő este hagyta jóvá Petro Porosenko elnök rendeletét, amely szerint a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán–orosz tengeri incidens nyomán az ország tíz, Oroszországtól leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében szerdától december 26-ig hadiállapotot, azaz az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapotnak egy formáját vezetik be, amely nem jelent tényleges háborús állapotot.

A tíz megyéből kettőben, a fegyveres konfliktus sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében már jó ideje de facto hadiállapot van, hiszen ott már most is vegyes összetételű, azaz katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztrációk működnek a Kijev által ellenőrzött megyerészekben.

Az ukrán parlament rendkívüli ülést tartott november 26-án (Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko)

A katonai adminisztráció vezetőjét az államfő nevezi ki a vezérkari főnök javaslata alapján. A közigazgatás katonai tisztségviselőinek hatásköre nagyjából megegyezik a rendőrökével, feladatuk a közrend biztosítása. Amennyiben a régióban aktív harci cselekmények kezdődnek, a vezetést teljes mértékben átveszi a katonai parancsnokság és a katonai adminisztráció.

Hadiállapot idején az állampolgárok jogai korlátozhatók, igaz, Porosenko azt ígérte, hogy ilyen intézkedéseket csakis akkor hoznak, ha orosz katonai erők hajtanának végre beavatkozást ukrán területen. A munkaképes lakosságot kötelezhetik arra, hogy részt vegyen a védelem erősítésében, például árokásásban. Kisajátíthatják a személygépkocsikat, az engedéllyel birtokolt lőfegyvereket a fegyveres erők használatára, vagy katonákat költöztethetnek bárki lakásába.

Bevezethetnek kijárási tilalmat, korlátozhatják egyes településeken a ki- és beutazást, megtilthatják külföldieknek a beutazást, illetve ellenőrizhetik az utazók iratait, átkutathatják járműveiket, csomagjaikat. Betilthatják a demonstrációkat, tüntetéseket, kampánygyűléseket és mindenféle tömeges rendezvényt. A hadköteles korú lakosok csak katonai engedéllyel hagyhatják el a lakhelyüket. Veszély esetén evakuálják a lakosságot.

Vannak viszont olyan alkotmányos jogok, amelyek hadiállapot esetén sem korlátozhatók. Ilyen az élethez, a lakhatáshoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, de az is, hogy senki sem fosztható meg akarata ellenére állampolgárságától. A hadiállapot nem érintheti a házasságkötéshez vagy váláshoz való jogot, valamint e helyzetben is biztosítani kell a gyermekek jogait függetlenül attól, hogy házasságban vagy azon kívül születtek-e. Senki sem kötelezhető arra, hogy parancsra, utasításra bűncselekményt hajtson végre. Mindenkinek megmarad a joga a védőügyvédhez, és amíg valakinek a bűnössége nem bizonyosodik be, addig továbbra is ártatlannak kell tekinteti.

A parlament által hétfő este megszavazott hadiállapot szerdán 14 órakor lép életbe.

Ötven oroszt visszafordítottak a határon

Csaknem ötven orosz állampolgárt nem engedtek be kedden Ukrajnába, így repülővel visszatértek Minszkbe – közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel Anton Bicskovszki, a fehérorosz határőrség szóvivője. A dél-ukrajnai Herszon megye állami közigazgatási vezetője pedig azt jelentette be, hogy korlátozzák az orosz állampolgárok belépését a krími határon lévő átkelőknél.

A fehérorosz határőrség szóvivője, Bicskovszki közlése szerint az ukrán fél nem tájékoztatta a fehérorosz határőrséget a határátlépés szabályaiban bekövetkezett esetleges változásról. Hozzátette: azt nem tapasztalták, hogy az ukrajnai nemzetközi közúti és vasúti átkelőkön tömegesen visszafordítottak volna orosz állampolgárokat.

Ukrajnában a Kercsi-szoros közelében történt orosz–ukrán katonai incidens nyomán vezettek be hadiállapotot, ami ott a rendkívüli állapot egyik formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A három ukrán hadihajó vasárnapi, Oroszország általi lefoglalásáért és a 24 főnyi személyzet őrizetbe vételéért a két fél egymást tette felelőssé.

Az elfogott ukrán állampolgárokat – akik közül ketten orosz közlés szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei – Szimferopolba szállították át, ahol megkezdődött bírósági tárgyalásuk, tiltott határátlépés címén, amely miatt hat év szabadságvesztés is kiszabható. A törvényszék elrendelte két ukrán vádlott két hónapos előzetes letartóztatását.

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra

Budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter hadiállapottal összefüggésben kiemelte: Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpátalján élő 150 ezer magyarra.

Az ukrán parlament döntése értelmében szerda reggel tíz ukrajnai megyében lép életbe a hadiállapot, de Kárpátalja nincs ezen megyék között – közölte. Megjegyezte: a kárpátaljai magyarok vezetőivel naponta kétszer egyeztetnek, hogy folyamatosan értékeljék a helyzetet.

Kiértékelik a hangfelvételeket

Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szerint az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók lehetőssége az ukrán–orosz tengeri incidens tényállásának tisztázásától függ, amiben a lehallgatott hangfelvételek kiértékelése is szerepet játszik majd. A külügyminiszter szerint jelenleg két ellentétes tartalmú beszámoló van a történtekről.

Az incidenssel kapcsolatos korábbi összefoglalónk itt olvasható.