Brüsszelben tovább kerülgetik a forró kását

 

A minapi európai uniós csúcstalálkozót a Századvég Intézet kutatási igazgatója, Szabó Dávid értékelte a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Mindinkább bizonyossá válik, hogy egyre csökken annak az esélye, hogy a jövő tavasszal a nemzeti parlamentek által is ratifikálódjék a Brexittel kapcsolatos megállapodás. Az aktuális EU-csúcsnak is az volt a legnagyobb tanulsága, hogy nem voltak képesek döntéseket hozni, „törésig nem vitték a fadarabot”, hanem csak hajlítgatták – mondta az elemző.

Nincs közös nevező

A Brexit ügyében az Európai Uniónak eddig sikerült megtartania az egységet, de még így is „sokszínű” a csoport, hisz például a Benelux államok továbbra is egyfajta büntető politikát vinnének végbe Nagy-Britanniával szemben, egy ideológiailag megfélemlítő elemet szeretnének becsempészni a tárgyalásokba, miközben a kelet-közép-európai országok és Németország is arra törekszik, hogy a Brexit minél fájdalommentesebben záruljon le.

Nem kéne senkit móresre tanítani, de határozottan ki kell állni a tagállamok érdekei mentén. Folyamatos kompromisszumkeresésre van szükség. Olyan megállapodás úgysem lesz, ami mindenkinek egyformán jó lenne – jelentette ki a politológus.

Továbbra is fennállnak a vitás kérdések     

Szabó Dávid jelezte: az a gond, hogy az EU-csúcson sem tartalmi kérésekről volt megállapodás, hanem csak úgy „szuggerálták”, hogy legyen megállapodás, mert különben baj lesz. Nem véletlen, hogy ezt a hangulatot gerjesztik. Minden bizonnyal a briteknek lesz a legrosszabb, de egyenként az EU-tagállamoknak sem lesz jó.

A technikai tárgyalás szintjéről a politikusokra terhelődik a nyomás. 80-90 százalékban megegyezés van a szöveget illetően, de a maradék tíz százalék az idő és az energia nagy többségét „elviszi”. Éppen emiatt már csak politikailag kreatív megoldásokkal lehet dűlőre jutni. A választott vezetők belátásán múlik, sikerül-e megoldást találni.

 Fő téma – a bevándorlás

A szakember szerint a bevándorlás ügyében továbbra sincs közös álláspont, megállapodás. A legvilágosabb pólusok a magyar miniszterelnök és a német kancellár között kristályosodtak ki. Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a bevándorlásról szóló vita megmaradt. Ezzel a vitával immáron hosszú távon együtt kell majd élni.

Fontos megjegyezni, hogy Angela Merkel német kancellár is jónak látta felülvizsgálni a nézeteit, a határkérést kiemelten kezeli, igyekeznek bizonyos szabályokat szigorítani a kontrollálatlan bevándorlással kapcsolatban. Mégis úgy tűnik, hogy Merkel 2015-ös rossz döntése, amellyel gyakorlatilag a német alkotmányos rendet is felfüggesztette, érvényben marad, nem tud mögüle kihátrálni.

A Frontex szerepének a kibővítésében is azt látjuk, hogy ez tulajdonképpen Brüsszel hatásköreinek a kiszélesítését szolgálja. Ezzel szemben az Orbán Viktor által fémjelzett szuverenista erők ódzkodnak attól, hogy újabb hatásköröket ruházzanak Brüsszelre, főleg annak tükrében, hogy Magyarország is képes volt az országhatárát hatékonyan megőrizni az illegális bevándorlóktól.  

Németország kulcsszereplő marad

Szabó szerint a legújabb német közvélemény-kutatások szerint a nagykoalíció Németországban 39 százalékon áll, soha nem voltak ilyen rossz pozícióban. 25 százalékon állnak a kereszténydemokraták, és 14 százalékon a szociáldemokrata párt. Ez azért láttatja, milyen a támogatottsága Angela Merkelnek.

Európai tendenciaként az látszik, hogy a korábbi váltópártok túlságosan közel kerültek egymáshoz, ideológiailag is, hiába, hogy teljesen más síkon mozogtak. Inkább a közös kormányzást választották, mintsem kiélezték volna a problémákat. Nem vállalták föl azokat a konfliktusokat, amelyek a választókat igazán érdeklik. Ilyen probléma például a bevándorlás, különféle gazdasági kérdések, a társadalompolitika.

Ha folyamatosan ezek a pártok kormányoznak, az emberek nem fogják tudni szétválasztani a felelősséget, tehát közösen veszítik el a pártszövetségek a támogatásukat is. Minél tovább vannak beragadva ebbe a természetellenes helyzetbe, annál nagyobb esélyük van a választóknak arra, hogy újabb formációknak szavazzanak bizalmat.

Így erősödnek mostanában az alternatív pártok, amelyek az emberek valós problémáira új válaszokat tudnak adni. Ez ki fog vetülni az európai parlamenti választásra jövő májusban. Ha az Európai Néppárt továbbra sem hajlandó az embereket leginkább foglalkoztató kérésekre választ keresni, akár egyharmad alá is csökkenhet a népszerűségük, és akkor az Emmanuel Macron-féle formáció, illetve a Brüsszellel szemben nagyon is kritikus pártok megerősödése fog bekövetkezni – emelte ki Szabó Dávid, a Századvég Intézet elemzője.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo