Kiutasításra kiutasítással válaszolna Szijjártó

 

Amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán konzult – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén az ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán.

Hangoztatta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt, illetve Magyarország ukrajnai képviseletein történik a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal teljes mértékben összhangban van. Az, hogy a magyar állampolgárságra jogszabály szerint jogosult emberek állampolgárságot kapnak, semmilyen magyar vagy nemzetközi jogszabállyal nincsen ellentétben. „Hamis és hazug az a hivatkozás az ukrán fél részéről, amely azt a látszatot kelti, mintha a magyar állampolgárság megadása a Kárpátalján élők számra valamifajta nemzetközi joggal ellentétben állna” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Kijelentette azt is, hogy Ukrajna mintegy másfél éve a folyamatos jogsértés állapotában van. Alapvető nemzetközi jogszabályokat sértenek meg azzal, hogy sorozatosan veszik el az ott élő nemzetközi kisebbségektől a már megszerzett jogaikat. Ennek a politikának az egyik kárvallottja az ottani magyar nemzeti közösség is: az elmúlt egy-másfél esztendőben azt kellett tapasztalni, hogy az állam irányításával a magyarok elleni gyűlöletkeltést célzó politika kezdődött meg. Új dimenziót jelent a kétoldalú kapcsolatokban, hogy az ukránok titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik kárpátaljai külképviseletén.

Ez demokratikus országok között a legalapvetőbb együttműködési normák felrúgását jelenti – mutatott rá Szijjártó Péter. A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltési politikán – szögezte le. Hozzátette: „világossá kell tenni, hogy Ukrajna semmilyen indokkal sem sértheti meg a nemzetközi jogszabályokat”.

A jövő évi választások változást hozhatnak

Szijjártó Péter úgy vélte, amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, hogy ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony. Ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást – fűzte hozzá.

Pavlo Klimkin, ukrán külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Pavlo Klimkin, ukrán külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin, ukrán külügyminiszter ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.

A beregszászi magyar konzulok nem sértették meg a nemzetközi jogot 

Így vélekedett Dmitro Tuzsanszkij magyar-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó ukrán szakértő az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában a külképviseleten készült magyar állampolgársági eskütételről kiszivárogtatott videofelvétellel kapcsolatosan, amely újabb feszültséget okozott a két ország viszonyában. Pavlo Klimkin külügyminiszter múlt pénteken kijelentette, hogy Magyarország hívja vissza a rejtett kamerával készült felvételen szereplő konzult, vagy Ukrajna kiutasítja. Az ukrán diplomácia vezetője szerint ugyanis a felvétel tanúsága szerint a külképviselet alkalmazottai megsértették a bécsi egyezményt, amely előírja a diplomatáknak a fogadó ország törvényeinek betartását.

Tuzsanszkij szerint nem ismert, hányan rendelkeznek több útlevéllel Ukrajnában, magyarral vagy akár románnal, izraelivel, amelyeket csak az országon kívül használnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „őszinte meggyőződése szerint az ukrán állampolgárok magyar útlevelének százalékos aránya az orosz útlevelekkel összehasonlítva meglehetősen elhanyagolható”. Hozzáfűzte: tény, hogy több százezer ukrán más államnak fogadott hűséget, még ha formálisan is.

A bizalomnak helyre kell állnia

 

A szakértő kifejtette: a magyar kormány politikájának lényege a nemzet egysége a kettős állampolgárság intézményén keresztül, vagyis az, hogy a magyar útlevél birtokában Magyarország állampolgárainak érezzék magukat a Romániában, az Ukrajnában, a Szerbiában élő magyarok. Ezt a nemzetegységet pedig nem területi alapon, hanem jogi úton, azaz a kettős állampolgársággal, politikailag, azaz társadalmi szervezeteken keresztül és gazdaságilag, azaz különböző támogatások útján valósítja meg. Ezért nem szabad párhuzamot vonni a Krímben és a Donyec-medencében történtek és Kárpátalja között, mert Magyarország nem támaszt területi követeléseket Ukrajnával szemben – szögezte le.

Tuzsanszkij szerint a bizalomnak helyre kell állnia a két ország között, ezért fontos, hogy Kijev ne lásson szakadárokat a magyarokban Kárpátalján vagy Budapesten, és a magyar fővárosban ne úgy értékeljék az ukrán politikusokat, akik asszimilálni, és megalázni akarják a magyarokat.