Magyarországtól el akarják venni a határőrizet jogát, Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken.
„Én jelen voltam, a külső megfigyelőkkel ellentétben a bőrömön tapasztaltam, hogy hogyan állnak a dolgok” – mondta a miniszterelnök, kommentálva azt, hogy az Amnesty International történelmi napnak nevezte a Sargentini-jelentésről szóló szavazás napját. Amit a magyar emberek láttak kedden és szerdán, az volt a múlt, az Európai Parlamentet kellő tisztelettel, de kifutó kollekciónak kell tekinteni, mert májusban távoznak, és új képviselőket választanak az emberek – szögezte le.
Hazánk reagált a vádakra
Orbán Viktor Judith Sargentini azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a magyar kormány nem tudott érdemben reagálni a jelentésben foglalt vádakra, azt mondta: „beadtunk egy több mint százoldalas dokumentumot, amely észrevételeket tartalmaz a jelentéssel kapcsolatban.” Hozzátette, a pontokba szedett állítások közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljárásokat kifogásol, és a képviselő jelentésében 37 olyan pont van, amely nyilvánvalóan ténybeli tévedés – fűzte hozzá.
A Sargentini-jelentést egy olyan eljárás keretében fogadták el, „aminek nincs a végén semmilyen szankció, tehát nincs veszély”. Mégis megcsinálták, annak érdekében, hogy meg tudják gyengíteni Magyarországot, mert azzal, hogy megbélyegzik az országot, meg tudják gyengíteni a pozícióit – értékelt.
Rámutatott arra is, hogy az Európai Parlamentnek meg kellett sértenie a saját szabályait ahhoz, hogy Magyarországot el tudja ítélni, a jogszabályok szerint ugyanis a leadott voksok kétharmadára volt szükség, és a tartózkodó szavazatokat is be kellett volna számítani, de mivel ez nem történt meg, az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget – hangoztatta.
Jelezte, hogy az ügyben jogi vita indul majd, de ő nem csak jogi kérdésnek tekinti az esetet. Az Európai Parlament „az erkölcsi tekintélye utolsó morzsáit éli fel”, amikor úgy ítél el egy jogállamisági ügyben egy országot, hogy a saját jogállamisági szabályaikat semmibe veszik – összegzett Orbán Viktor.
Jelenleg bevándorláspárti a többség
Orbán Viktor egyértelműnek nevezte, hogy az Európai Parlamentben (EP) bevándorláspárti többség van, amelynek célja, hogy népességcsere történjen. Az EU problémájára úgy akarnak válaszolni, hogy bevándorlókontinenssé teszik Európát. Úgy fogalmazott: a mi hazánk a migrációs útvonal közepén van, a délről feláramló migránsok csak rajtunk keresztül juthatnak be az EU-ba, ezért nekünk kellett nemet mondani. Mi azt mondtuk, hogy meg kell állítani őket, meg is állítottuk, és hazánk a migrációval szembeni ellenállás jelképévé vált.
Úgy látja, hogy a bevándorlásról szóló küzdelem a meghatározó, mert ez dönti el az EU jövőjét. „Vannak bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek. Bevándorláspárti az EP-ben ülők nagy része, a baloldali magyar képviselők is” – mondta. A jobboldalon megosztó a helyzet. Az Európai Néppárt frakciójának nagyobb része, azaz 115 képviselő bevándorláspárti és 85 bevándorlásellenes. Ezek alapvetően a német és a német övezethez tartozó emberek. Politikai kuriózumnak nevezte, hogy a németek mind Magyarország ellen szavaztak, kivéve a bajorokat: az EP-ben öt bajor képviselő van, ebből négy mellettünk szavazott. Egyetlen bajor szavazott Magyarország ellen, ő a vezetőjük, és az Európai Bizottság következő elnöke akar lenni – tette hozzá. És ott van még a jobboldalon a néppártból kivált konzervatív, továbbá a radikális frakció – ezek is hazánk mellett szavaztak.
Azzal kapcsolatosan, hogy az osztrák képviselők is Magyarország ellenében tették le voksukat, Orbán Viktor úgy vélekedett: Sebastian Kurz osztrák kancellár egy fiatal ember, aki hirtelen „beleesett” egy zűrzavaros vitába. „Bár egy családban a sógorság a legbonyolultabb kérdés, mi sógorok vagyunk. Az biztosnak tűnik, hogy aki velünk van, az ellenünk szavazott. Az osztrákok Magyarország ellen szavaztak” – mondta.
Érdekesnek nevezte ezzel szemben, hogy a román képviselők többsége Magyarország mellett szavazott, pedig „viharvert viszony van a két ország között”. Orbán Viktor megjegyezte, nagy tanulság, hogy milyen összefüggésben érdemes gondolkodni a szomszédainkról.
Van, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenfelét, mint ahogy hazáját szereti
Azokkal a magyar ellenzéki képviselőkkel kapcsolatban, akik megszavazták a Sargentini-jelentést, a miniszterelnök azt mondta: vannak dolgok, amiket sosem fognak megérteni a „magaféle emberek”. Kijelentette: elfogadja, hogy az ellenzék el van keseredve, hiszen háromszor vesztett el választást egymás után. Úgy vélte azonban, hogy ez nem nagy tragédia, hiszen a Fidesz is veszített választást, egymás után kétszer.
Hozzátette, megérti, hogy nem dobálják örömükben a kalapjukat az ellenzéki képviselők, és megérti, hogy egy ilyen küzdelemben – ami a politikában jellemző – indulatok és érzelmek is vannak, és ez természetesnek vehető. „De az, hogy amikor a hazánkról van szó, akkor a velünk szembeni gyűlöletnél nem fontosabb a hazájuk, az megrendítő” –mondta Orbán Viktor.
Úgy fogalmazott: „ez egy kommunista tempó”, és annál az embernél, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenségét, mint ahogyan a saját hazáját szereti, ott baj van.
Arról is beszélt, hogy volt még egy vita az EP-ben arról, hogy miről is szól a jelentés. „Magyarországot ítélik el vagy a magyar kormányt?” – tette fel a kérdést, amelyet meg is válaszolt: habár angolul van a jelentés címe, azt nem nehéz megérteni. Ez alapján pedig a jogállamiság problémáiban Magyarországot jeleníti meg a jelentés, mint „vétkest”, és nem a magyar kormányt. „Nincs mit vitázni. A támadás Magyarország ellen irányul, ezt a cím definiálja” – közölte.
Elvennék tőlünk a határőrizetet
A Sargentini-jelentéssel kapcsolatban a miniszterelnök még azt is mondta: „volt már ilyen, azt úgy hívták, hogy Tavares-jelentés”, amely akkor született, amikor Magyarország hazaküldte a multikat. Azt a jelentést – mondta a miniszterelnök – elfogadta az EU. Azonban ahogy ez, úgy a Sargentini-jelentés sem jelent semmilyen veszélyt Magyarország számára.
Arról is beszélt, hogy a következő csata arról szól, hogy ki védi Magyarország határait, ki dönti el, hogy kit eresztünk be az ország területére. „
„Most pedig a szöget keressük, amelynek ki kell bújni a zsákból”, a „szög” pedig az, hogy Angela Merkel a francia elnökkel, Macronnal való találkozásakor ultimátumot intézett Európához. A kancellár azt mondta, hogy a schengeni övezet külső határán található európai peremországoknak át kell adniuk határőrizetük egy részét Brüsszelnek – emlékeztetett.
„A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből. És ne legyenek illúzióink: be fogják engedni a migránsokat” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországot meg akarják bélyegezni, a magyar ellenállást meg akarják gyengíteni.
„Egész egyszerűen el akarják venni a kapukulcsot” – fogalmazott a kormányfő. A Sargentini-jelentés viszont most lekerül a napirendről vagy hátrébb sorolódik, és az ügy jelentősége napról napra csökken majd – vetítette előre.
Százmilliók jutnak az álcivileknek
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bevándorlás mellett további komoly tétje is van a következő európai uniós választásnak. Az uniós költségvetési statisztikából ugyanis kiderül, hogy az EU sok száz millió euróval támogatja a Soros-féle civil szervezeteket.
Ha a következő Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak más lesz az összetétele, akkor ennek a sok száz millió eurónak „lőttek” – fogalmazott.
Hozzátette, az Európai Bizottság olyan álcivil szervezeteknek ad pénzt, amelyek Izraelben gyakorlatilag antiszemita kampányokat folytatnak Izrael ellen. „Az a helyzet, hogy a modern antiszemitizmusnak ma a központja, ahonnan finanszírozzák az Izrael-ellenes, Netanjahu miniszterelnök úrral szemben fellépő erőket, az Brüsszelben van” – mondta.
Úgy vélte, ez nem mehet így tovább, és ha Magyarországon múlik, akkor májusban megváltoztatják ezt a helyzetet. Nyomatékosította, hogy Magyarország számára az antiszemitizmus elleni fellépés emberiességi és becsületbeli kérdés.
