A migráció kérdése döntötte el a svéd választásokat

 

A svéd parlamenti választásokon a 6004 szavazókörzetből 6000-ben leadott szavazatok összeszámlálása – 99,8 százalékos feldolgozottság – alapján a voksok 40,6 százalékát kapta meg a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg, a harmadik helyen pedig a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt végzett a szavazatok 17,6 százalékával.

Szakértők szerint újdonság, hogy a migráció központi témává vált a vasárnapi svéd választásokon, és ez hozhatta a bevándorlásellenes Svéd Demokraták megerősödését.

A kormányzó baloldali koalíció nyert az előzetes eredmények alapján

Összesen 6300 jelölt szállt versenybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés helyeiért.

Voksolás egy malmői szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)

A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese az előzetes eredmények szerint 144 képviselői helyet szerzett meg, míg a konzervatív Méréskelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíció 143-at.

Hatalmas befolyásra tett szert az SD

Az SD majdnem 5 százalékponttal szerzett több szavazatot a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest, ami azt jelenti, hogy most 62 képviselői helye lesz a múltkori 49 után a mandátumelosztási szabályok miatt.

Az SD vezetője, Jimmie Akesson – bár a voksok 20 százalékára számított – bejelentette, hogy pártja a választások győztese. „Hatalmas befolyásra tettünk szert abban, hogy mi fog történni Svédországban az elkövetkező hetekben, hónapokban és években” – mondta Akesson párttársainak.

Az SD vezetője felajánlotta Ulf Kristerssonnak, a Szövetség miniszterelnök-jelöltjének, hogy lépjen koalícióra pártjával. Kristersson ezt elutasította, mondván: „Az egész választás során világosan fogalmaztunk. A Szövetség nem fog együtt kormányozni, és nem vitatja meg a kormányalakítást a Svéd Demokratákkal. Egy náci gyökerű párt soha nem lesz képes felajánlani semmilyen felelős dolgot, csak gyűlöletet” – tette hozzá.

Jimme Akesson, a Svéd Demokraták párt elnöke a választások előtt Göteborgban is kampányolt (Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse)

Lemondásra szólították fel a kormányfőt

A jobbközép miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor felszólította Stefan Löfven kormányfőt a lemondásra. „Ennek a kormánynak vége” – fogalmazott Kristersson. Kijelentette: először őt illeti meg a jog, hogy megkísérelje a kormányalakítást.

Löfven visszautasította Kristersson felszólítását – kijelentette, hogy továbbra is miniszterelnök kíván maradni –, és sürgette a baloldali koalíció pártjainak felelősségteljes együttműködését, egy erős kormány megalakítását. Közölte: minden tisztességes pártnak meg kell várnia a végleges eredményt. Elismerte, hogy a kormányalakítás ezúttal elhúzódhat.

A végleges választási eredményt várhatóan szerdán teszik közzé.

Stefan Löfven miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)

A migráció kérdése is megjelent a kampányban

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 vasárnap esti műsorában közölte: „nagyon fej fej mellett vannak” a pártszövetségek, ezért kifejezetten valószínű, hogy kisebbségi kormány alakul majd.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: a törvényhozásban a házelnök négyszer szólítja fel kormányalakításra az érintetteket, a határidő pedig november 15-e, akkor kell benyújtani a költségvetést. Jelezte: a klasszikus témák mellett egyértelműen megjelent a migráció a kampányban; Svédország gazdasága nagyon erős, rekordalacsony a munkanélküliség, de „bejött a terror”, a bizonytalanság és „a migránsok okozta hétköznapi nehézségek”.


Kovács István ehhez hozzátette: újdonság, hogy a bevándorlás központi témává vált Svédországban, mert bár rengeteg bevándorló érkezett a hatvanas évektől, „úgy nevelték a svéd társadalmat”, hogy erről nem szabad beszélni. Az hozhatta a Svéd Demokraták megerősödését, hogy a kampányban a migráció vált a fő témává – hangsúlyozta. Áttörésnek nevezte a párt eredményét, főleg azért, mert jelentős médiaellenszélben tevékenykedtek.

Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: a bevándorlók hagyományosan balra szavaznak, erre Franciaországot hozta példaként, ahol 90 százalék fölötti arányban voksoltak Francois Hollande volt köztársasági elnökre.

A jóléti kampányt lenyomta a bevándorlásellenes

A főbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte teljes egészében háttérbe szorította a migrációs válság.

A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erőt képviselték ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányították az országot. Löfven a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani, miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje.

A bevándolásellenes és általánosságban EU-ellenes Svéd Demokraták megfogadták, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába.