Észak-Írországban újra fellángolhat az erőszak, amennyiben az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével párhuzamosan bevezetnék a határellenőrzést a régióban. Londonnak ugyanakkor a biztonsági kérdések mellett a gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennie.
A Brexit miatt újra megjelent az erőszak Észak-Írországban – hívta fel a figyelmet Tóth Norbert, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A szakértő úgy véli, hogy az utóbbi időszakban elszaporodó kisebb merényletek és merényletkísérletek is bizonyítják: az Egyesült Királyság és Írország között futó határ ügye korántsem játék, hanem egy komoly probléma, amivel az Európai Uniónak szembe kell néznie. Hangsúlyozta, hogy az ír katolikus kisebbség radikalizálódhat, amennyiben visszaállítják a határellenőrzést.
Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA pool/Aidan Crawley)
Írországnak is óriási problémákkal kell szembenéznie, ha nem sikerül rendezni a kérdést, hiszen az ország kereskedelmének jelentős része ezen a határszakaszon zajlik – mutatott rá Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A kutató ugyanakkor megjegyezte, hogy ez még mindig messze elmarad a francia–brit viszonylatban zajló kereskedelem volumenétől.
Bár jogi értelemben megoldható a határvita kérdése a külső helyett egy, az Egyesült Királyságon belüli, Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti ellenőrzéssel, a helyi protestáns közösség ellenállása miatt ennek politikailag nincs realitása – mondta Tóth Norbert. Kiemelte, hogy az unionisták nélkül nem lenne többsége Theresa May kormányának a brit parlament alsóházában.
Jelentős gazdasági visszaesést hozhat a határellenőrzés bevezetése
Határ nélküli határ kérdése a brit kormány által a napokban kiadott Brexit-ügyi „Fehér könyvben” is szerepel – emlékeztetett Gálik Zoltán. A tervezet szerint London megtartaná a szabályozási rendszert a legtöbb termék esetében, ideértve a mezőgazdasági feldolgozott árukat is, így a megszokott uniós követelményeket tartanák be, ami nem tenné szükségessé a határellenőrzést az áruforgalom tekintetében. Ez azonban csak a javak a szabad mozgását biztosítaná, ami nem kielégítő az EU számára, hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: hosszú tárgyalásokra kell számítani.
A „Fehér könyv” többé-kevésbé elfogadható – vélte Tóth Norbert, aki szerint olyan egyezségre lenne szükség, mely lehetővé teszi, hogy a briteket – kilépésük esetén is – néhány éven belül vissza lehessen csalogatni az unióba. Extrém esetben szóba jöhetne Észak-Írország közös tulajdonba vétele London és Dublin között, vagy akár az Írország és Észak-Írország közötti egyesülésről való népszavazás is, amire az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás lehetőséget biztosít, illetve hogy a jelenleg a Schengeni-övezetben nem részt vevő Egyesült Királyság és Írország csatlakozna a szerződéshez.
Gálik Zoltán igyekezett leszögezni, hogy jelenleg az EU a legnagyobb kereskedelmi tömb a világon, és az Egyesült Királyságnak nulláról kellene indulnia a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán, hiszen mindegyik ilyen megállapodásban az unió keretében részesek. Ha tehát március végéig nem születik megállapodás Brüsszel és London között, akkor nemcsak az uniós piacoktól, hanem azoktól is búcsúzniuk kell, amelyekhez az uniós szerződések révén jelenleg még hozzáférhetnek. Az Atlanti-óceánon átívelő légközlekedés ugyancsak megszenvedheti a megegyezés hiányát – mutatott rá Tóth Norbert.
A vámok és kvóták érvénybe lépése estén jelentős gazdasági visszaesés várható az Egyesült Királyságban és Írországban – hangsúlyozta Gálik Zoltán. Kiemelte: a britek különösen nagy versenyhátrányba kerülhetnek a pénzügyi szolgáltatások esetében.
Megosztja a briteket a kilépés
Tóth Norbert emlékeztetett, hogy a konzervatív szavazók jelentős része a „hard Brexit” mellett áll, és nem ért egyet Theresa May „Fehér könyvével”, sokan a pártszakadástól is tartanak.
A brit belpolitika jelenleg kiszámíthatatlan Gálik Zoltán meglátása szerint. Theresa May-nek törékeny többsége van a konzervatív párton belüli megosztottság miatt, és kérdéses, hogy benyújtanak-e bizalmatlansági indítványt a kormányfő ellen. A Munkáspártnak a felmérések ugyanakkor meggyőző, 5-6 százalékos többséget mutatnak – mondta a szakértő. Ilyen környezetben az előre hozott választások sem kizárhatók – tette hozzá.
