Menthetetlennek tűnik az iráni atomalku

 

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem lehet megmenteni a 2015-ben az Egyesült Államok és Irán között létrejött atomalkut, amelynek lényege, hogy gazdasági eredményekért cserébe Irán felhagy a nukleáris fegyverkezési programjával. Donald Trump még május elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból. A többi nagyhatalom próbálná fenntartani a megegyezést, Irán most mégis újrakezdheti az urándúsítást. Az amerikai külügyminisztérium képviselője Budapesten is próbálta elmagyarázni döntésük hátterét.

Allah a leghatalmasabb! Halál Amerikára, halál Izraelre, halál Angliára! – ezt skandálták Teheránban az irániak, mialatt a legfelsőbb vallási vezető tartott beszédet. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője szónoklatában az Egyesült Államoknak és a zsidó államnak üzent. Arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadásra kíméletlen válaszcsapással fognak reagálni. Azt is hangsúlyozta, hogy nem fogják feladni rakétaprogramjukat, mivel az európai országok nem képesek megmenteni a többhatalmi atomalkut.

Hétfőn Berlinbe látogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az atomalku felmondását kérje a német kancellártól. Angela Merkel bár elismerte, hogy Irán veszélyezteti Izrael biztonságát, szerinte csakis a többhatalmi megállapodás jelenthet megoldást.

„Természetesen támogatjuk Izrael biztonsághoz való jogát, ezt már számtalanszor tudattuk Iránnal is. Bár Izrael és Németország céljai megegyeznek abban, hogy Irán soha nem juthat atomfegyverhez, abban nem értünk egyet, hogy mindezt hogyan tudjuk biztosítani” – fogalmazott Angela Merkel.

Az izraeli kormányfő útja kedden a francia fővárosba vezetett, ahol Emmanuel Macron államfő támogatását kérte az Irán ellen valaha meghirdetett legszigorúbb szankciók végrehajtásában, és, hogy Franciaország is mondja fel az atomalkut.

Egyoldalúan felmondta Amerika az egyezményt

A 2015-ös nemzetközi egyezmény korlátozta Irán urándúsító kapacitását, hogy ezzel megakadályozza a perzsa állam atomfegyverhez jutását.

Az Egyesült Államok azonban múlt hónapban egyoldalúan felmondta a megállapodást. Donald Trump amerikai elnök azt is közölte, hogy ismét bevezetik a Teheránnal szembeni szankciókat, amelyek nem csupán Iránt, hanem a perzsa állammal üzletelő összes vállalatot sújtani fogják.

Az európai cégek ezért sorra a kivonulás mellett döntenek. A Peugeot-t és Citroënt gyártó francia PSA hétfőn közölte, hogy felfüggeszti iráni befektetéseit. Hasonló bejelentést tett a második legnagyobb német bank, a lengyel állami gázvállalat, valamint a legnagyobb dán szállítmányozási cég is.

Nem sérülhetnek az EU-s érdekek

Az Európai Unió külpolitikai főképviselője azonnal bejelentette: nem hagyják, hogy az európai érdekek és piacok sérüljenek, ám Brüsszel eddig az ígéreteken kívül érdemi lépést nem tett.

Magyar cégek is kiszorulhatnak a perzsa piacról. Szakértők szerint a tavalyi húszmillió eurót is meghaladó magyar export idén drasztikusan csökkenhet.

Nem akarunk ártani a magyar gazdaságnak – ezt mondta az amerikai külügyminisztérium közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkára az M1-nek adott exkluzív interjúban. Andrew Peek európai körútján először Prágába, majd Budapestre látogatott, hogy a visegrádi országok támogatását kérje az Egyesült Államok új Irán-stratégiájához.

Andrew L. Peek elmondta: céljuk az, hogy a magyar kormánnyal együttműködve képesek legyenek felhívni a figyelmet az Irán jelentette fenyegetettség komolyságára. Végső soron ehhez szeretnék elnyerni Budapest támogatását – fogalmazott a diplomata, majd hozzátette: meggyőződése, hogy az iráni nukleáris fegyverkezés elleni közös fellépés még szorosabbá teheti az Egyesült Államok együttműködését európai partnereivel, köztük Magyarországgal is.