Kurz uniós határőröket küldene Afrikába

 

Sebastian Kurz osztrák kancellár az európai uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) határőreinek afrikai bevetésével akadályozná meg a migránsok Európába jutását – olvasható az osztrák kormányfőnek a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi számában megjelenő interjújában, amelyből hírügynökségek előzetesen részleteket közöltek.

Kurz az interjúban kiemelte, hogy egy a Frontexnek adandó új politikai felhatalmazás lehetővé tenné az uniós határvédelmi ügynökségnek, hogy “a helyi kormányok engedélyével harmadik államok területén működhessen”. Kurz egyben a Frontex gyorsabb bővítését sürgette. Úgy fogalmazott, hogy a 2027-es céldátum 10 ezer Frontex alkalmazott foglalkoztatására “túl késő” lenne. Mint mondta, ennek jóval gyorsabban meg kell történnie, ha a jövőben meg akarjuk akadályozni az illegális bevándorlást. Hangsúlyozta, hogy a Frontexnek ezen felül világos politikai felhatalmazásra is szüksége van, amely lehetővé teszi dolgozóinak, hogy hatékonyan felléphessenek az illegális migránsokkal szemben.

Sebastian Kurz, osztrák kancellár (Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser)

Sebastian Kurz, osztrák kancellár (Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser)

“Az illegális bevándorlókat az uniós külhatárokon kell megállítaniuk, ellátniuk, és ideális esetben haladéktalanul visszaküldeniük hazájukba vagy egy tranzitállamba” – mondta Kurz a német újságnak. A 31 éves kancellár újfent amellett foglalt állást, hogy a menekültek EU-tagállamok közötti elosztásáról szóló vitát “végre” be kell fejezni, mert nincs realitása annak, hogy egyezség születne a kérdésben. “Nem látom, hogy Ausztria hozzájárulását adná menekültkvótákhoz, különösen, ha ezek nem veszik figyelembe a korábbi évek bevándorlását” – jelentette ki Kurz.

Útleveleket ellenőriz egy határőr – képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)

Útleveleket ellenőriz egy határőr – képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)

A kormányfő ugyanakkor utalást tett arra, hogy korábbi követelései ellenére meg tudna békélni egy nagyobb uniós költségvetéssel. Az uniós büdzsébe nettóbefizető Ausztria kancellárja hónapokon át követelte, hogy Nagy-Britannia uniós kilépése (Brexit) miatt az Európai Unió költségvetésének is karcsúbbá kell válnia, s az osztrák hozzájárulásoknak sem szabadna növekedniük. ”Ausztria a többi nettóbefizető állammal, Hollandiával, Dániával, Svédországgal és Finnországgal azért száll síkra, hogy az uniós költségvetési hozzájárulás ne haladja meg a jelenlegi 1 százalékos keretet” – hangsúlyozta az osztrák kormányfő. Hozzáfűzte: a Brexit és a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet körüli vita jó indok arra, hogy az EU kiadásait kritikus szemmel felülvizsgálják tekintettel az adópénzek gondos felhasználására.

A júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökségről szólva Kurz kiemelte: országa erőfeszítéseket fog tenni az Európai Unión belüli feszültségek leépítésére, s hidakat akar építeni kelet és délkelet felé. “Az uniós külhatárok védelmére, a belbiztonságra, valamint a terrorizmus és radikalizálódás elleni küzdelemre helyezzük a hangsúlyt” – húzta alá Kurz. Az osztrák kancellár interjújában bírálta az európaiak számára “kiszámíthatatlanná vált” amerikai külpolitikát is. Kiemelte: az EU-nak éppen ezért még egységesebben kell fellépnie. Kurz emellett “sajnálatos hibának” nevezte az Egyesült Államok kilépését az Irán nukleáris programjáról szóló többhatalmi megállapodásból. “Mi európaiak a következő hetekben mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megmentsük az atomalkut míg Irán is tartja magát ahhoz” – emelte ki Kurz.