A bevándorlás folyamata finanszírozást igényel, azonban az ide érkező nem közvetlenül kapja a támogatást, hanem létrejött egy iparág, amely az ide érkezőt ellátja szállással, nyelvtanulási lehetőséggel és egyéb szolgáltatással. Ezeket a szolgáltatókat finanszírozza az állam. Azonban ez egy „feneketlen zsák”, hiszen nem termeli vissza magát, és megjelentek azok a pénzintézetek, amelyek felkínálták, hogy hitelre finanszírozzák a további szolgáltatásokat – erről beszéltek szakértők az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Hosszú ideje cikkez már a sajtó egy újabb lehetséges migrációs hullámról. Először csak arról, hogy hatalmas, eddig nem látott méretű tömegben érték el migránsok Irán és Törökország határát, aztán már arról, hogy rengetegen a török-görög határt is átlépték. A görögök pedig – mivel tele vannak a szigetek, és amúgy sem boldogulnak ennyi ember regisztrációjával –, tovább is engedték őket Európa belseje felé.
Mindeközben az ENSZ-ben továbbra is azt szeretnék, ha az év végén kijelenthetnék, hogy a migráció alapvető emberi jog. Az Európai Unió sem tétlenkedik, Brüsszelben már a júniusi csúcson keresztülvinnék a dublini rendszer reformját, amelynek szakértők szerint része a felső korlát nélküli kvóta. Közben Európa jövőre új európai parlamenti képviselőket választ, az utóbbi hónapok országonkénti, parlamenti választásai pedig nem azt mutatják, hogy a lakosság maradéktalanul odalenne a bevándorlásért.
Engedélyezni akarják az emberek szabad beáramlását
Földi László titkosszolgálati szakértő elmondta: európai szinten, politikai és védelmi értelemben súlyosabb irányba változott a helyzet 2015 óta, az unió erőltetni akarja a bevándorlást.
Azonban már nem is migrációról, hanem az emberek betelepülési lehetőségeiről beszélnek. Már azt a fáradtságot sem veszi az európai, politikai elit egy bizonyos része, hogy a háború borzalmaira fogja a bevándorlás okát – jegyezte meg.
A helyzet abból a szempontból sem javult, hogy jogi megoldásokat sem tudtak kínálni az Európai Unió vezetői. Arról szól a fősodratú migrációs politika Brüsszelben és az ENSZ-ben, hogy engedélyezzék az emberek szabad beáramlását, aminek már nincs köze ahhoz, amit jogi értelemben bevándorlásnak neveztünk 2015-ben – fűzte hozzá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Embercsempészek és NGO-k hajtják a szervezett tömeget Európa felé
Jogi szinten akkor arról beszéltünk, hogy érkeznek menekültek, valamint gazdasági bevándorlók. Mára kiderült, hogy ez egy szervezett tömeg, amelyet az embercsempészek, illetve a külföldről finanszírozott civil szervezetek, úgynevezett NGO-k hajtanak az Európai Unió irányába – vélekedett.
Akkor a magyar fél ki merte mondani, hogy ennek a célja az Európai Unió térdre kényszerítése, hiszen az egyes tagállamokban sok pénzt el lehet vonni az őshonos lakosoktól, amit a migránsokra lehet fordítani, ők azonban nem vesznek részt az integrációs folyamatokban – fogalmazott Lomnici Zoltán.
Közben Kína fejlődik, India pedig szinte már jobb mutatókat produkál, mint egyes európai országok. Nagy a baj, azonban ezt nem látják Brüsszelben – tette hozzá.
Afrikai migránsok a Cádiz dél-spanyol tartománybeli Tarifa kikötőjében 2018. május 8-án. (MTI/EPA/A. Carrasco Ragel)
Stratégiát látnak a bevándorlásban
Földi László elmondta: a bevándorlás folyamata finanszírozást igényel, azonban az ide érkező nem közvetlenül kapja a támogatást, hanem létrejött egy iparág, amely az ide érkezőt ellátja szállással, nyelvtanulási lehetőséggel és egyéb szolgáltatással. Ezeket a szolgáltatókat finanszírozza az állam.
Azonban ez egy „feneketlen zsák”, hiszen nem termeli vissza magát, a bevándorlók nem állnak munkába, nem fizetnek adót, így az állam nem tud profitálni a befektetésből – fogalmazott.
Elfogy a pénz, viszont megjelentek azok a – főleg nem európai – pénzintézetek, amelyek felkínálták, hogy hitelre finanszírozzák a további szolgáltatásokat. Ez a Soros-féle rendszer igazi logikája, hogy Európa ne tudja önmaga fenntartani ezt a helyzetet, miközben az embereket el kell látni – vélekedett a szakértő.
Azonban ez egy olyan hitelkonstrukció lesz, ahol nem lesz majd fedezet, hiszen a rendszer nem termeli vissza a felvett hitelt – tette hozzá.
A „pénzügyi cápák” stratégiát látnak a bevándorlásban, nem beszélve arról, hogy egy vegyes népességű Európát könnyebb irányítani a fogyasztói társadalmak kihívásai felé, mint sem az önmagában tisztában lévő nemzetállamok együttesét – fogalmazott Földi László.