Az iszlám és a zsidó-keresztény kultúra, értékrend találkozása ma is konfliktushelyzetek forrása lehet - jelentette ki a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Incze Nikoletta azzal a hírrel kapcsolatban beszélt erről, hogy Franciaországban nem kapta meg az előzetesen jóváhagyott állampolgárságot egy algériai születésű nő, miután az állampolgársági papírok átadása alkalmából, vallási előírásokra hivatkozva nem volt hajlandó kezet fogni a férfi hivatalnokokkal.
A kutató hangsúlyozta: az iszlám nem pusztán vallás, hanem egy olyan 1400 éves komplex civilizáció, ami például a saríán, az iszlám törvénykezésen keresztül politikai szempontból is kihat a muszlimok életének minden területére.
Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2003-ban kimondta, hogy a saría összeegyeztethetetlen az európai demokratikus értékrenddel. Egyrészt a nők hátrányos megkülönböztetése, másrészt amiatt, hogy a vallásos elveken keresztül beavatkozik az emberek privát szférájába – ismertette a kutató.
Kipás felvonulást tartottak Berlinben
A résztvevők így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy egyre több az antiszemita támadás Németországban. Múlt héten Berlin egyik előkelő negyedében egy szír bevándorló az övével ütött két kipát viselő fiatalt az utcán. Egyes német lapok szerint a támadás sokkolta az országot.
Kipát viselő emberek az arab világból érkezett menedékkérők révén felerősödött antiszemitizmus elleni megmozduláson a német fővárosban 2018. április 25-én. Több német nagyvárosban ezrek vettek részt a berlini zsidó közösség (JBG) Berlin kipát visel címmel szervezett tiltakozásán (MTI/AP/Markus Schreiber)
Később kiderült, hogy az áldozat valójában egy izraeli arab fiatal és csak azt szerette volna bebizonyítani, hogy bárki atrocitás nélkül sétálhat a tradicionális zsidó fejfedővel a berlini utcákon. Néhány perc séta után azonban megtámadták.
Nem csak Németországban, de Nyugat-Európában máshol is gondot okoz a bevándorlók által behurcolt antiszemitizmus. Franciaországban éppen a napokban fogalmazott meg háromszáz közéleti személyiség egy kiáltványt, amelyben az iszlamista antiszemitizmus ellen tiltakoztak.
Több német városban is tüntettek
Hasonló megmozdulásokat szerveztek Kölnben, Erfurtban, Magdeburgban és Potsdamban. A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban.
Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol a Szovjetunió idején hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem dolgozhattak bizonyos szakmákban.
Így a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.
(MTI/AP/Markus Schreiber)
