Szociális segélyből él a bevándorlók többsége Németországban

 

Egy német lap beszámolója szerint a 2015 után az országba érkezett menekültek 80 százalékának nem sikerült letenni az elhelyezkedéshez szükséges nyelvvizsgát, és a szír menekültek négyötöde szociális segélyből él.

A migrációs válság csúcspontján, 2015-ben Németország tárt karokkal várta a bevándorlókat. Akkor a Daimler vezérigazgatója arról beszélt, hogy a menekültek készítik elő az új német gazdasági csodát. Hamar jött a kiábrándulás, kiderült, hogy a fiatal munkaerő, képzetlen, többnyire analfabéta – számolt be az M1 berlini tudósítója, Volf-Nagy Tünde.

Három évvel a Wilkommenskultur után a menekültek 80 százaléka a szociális ellátórendszerből él, és a segélyezettek harmadának nincs német útlevele. Christian Lindner szabad demokrata képviselő egy lapinterjúban arról beszélt, hogy Berlinnek világos üzenetet kell küldenie, hogy Németországban dolgozni kell, és a szociális ellátás nem alapjövedelem.

Az M1 tudósítója kitért a biztonsági kérdésekre és a folyamatos terrorfenyegetettségre. Németországban 760 terrorgyanús személyt tartanak nyilván, és folyamatosan figyelik őket a hatóságok – mondta.

Berlin azt javasolja, hogy Európa-szerte ujjlenyomattal ellátott igazolványt, útleveleket bocsássanak ki, amelyek hosszú távon szűkítheti a terroristák mozgásterét.

Nincs egységes igazolvány a migránsok számára

A biometrikus igazolványokkal kapcsolatban Georg Spöttle a Ma reggelben elmondta, hogy míg ez kötelező a német állampolgároknak, addig Németországban 2015 óta nem tudtak kialakítani egy egységes igazolványrendszert a bevándorlók számára. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez a szociális ellátórendszerrel való visszaélésre is lehetőséget ad, de arra is, hogy eltűnjenek a hatóságok látóköréből.

Georg Spöttle felhívta a figyelmet a német jogrendszert jellemző furcsaságokra, és példaként említette annak a szír férfinak az esetét, aki négy feleségével és huszonhárom gyermekével a német államtól 30 ezer eurót, vagyis több mint 9 millió forint szociális segélyt kap havonta. „Ezek az emberek kihasználják a német szociális rendszert, és brutálisan visszaélnek vele” – mondta.

A migránsok munkaerőpiaci beilleszkedésének kudarcára egy példát hozott fel. Horst Seehofer Bajorország miniszterelnöke arab fiatalokat vitt el a BMW-gyárba, ahol 350 eurós ösztöndíjakat ajánlottak fel nekik, de legtöbbjük ezt visszautasította, mondván, „ilyen koszos munkát nem végeznek, de ha 1500 eurót kapnak, akkor megfontolják”.

A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy még az olyan egyszerű munkához, mint az utcaseprés is szükség van a német nyelvre, ezenfelül a büntetlen előélet és az igazolt személyazonosság is feltétel. Felidézte, hogy a szövetségi munkaügyi hivatal vezetője még 2016-ban arról beszélt, hogy a beérkezett menekültek 90 százaléka analfabéta, és soha nem fognak hiányszakmákat betölteni a munkaerőpiacon.

Kezdenek rádöbbenni a politikusok, hogy ez egy egyre növekvő teher, 2015-ben a migránsok 25 milliárd euró terhet jelentettek a szövetségi költségvetés számára, a 2017-es adatok még nem elérhetők.

Német lapok a hétvégén arról írtak, hogy a helyi önkormányzatoknál rengeteg erőforrást von el, hogy a migránsok szociális segályeivel kell foglalkozniuk, a helyieknek hónapokig kell várniuk az okmányok pótlására a migránsok miatt – mondta Georg Spöttle.

A németek egy része már kezd elégedetlenkedni, panaszkodni, hogy a németek fizetik a magas adókat, hogy a migránsoknak egy jó életet teremtsenek, és eltartsák őket, és ez hosszú távon nem jó.

Németországban már több városban voltak tüntetések, hogy szabadítsák meg őket a fiatalokból álló bűnbandáktól, akik miatt élhetetlenné váltak egyes kerületek.