A választások után is folytatódik – sőt egyes vélemények szerint tovább durvul majd – a Magyarországgal kapcsolatos vita Brüsszelben. Még mindig téma az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás, amit sokan az Unió „atomfegyvereként” szoktak emlegetni. A magyar jogállamiságról szóló jelentést csütörtökön tárgyalja a LIBE-bizottság. A Fidesz frakcióvezetője szerint „bosszúra” készülhetnek Brüsszelben.
Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő alapvető feladat lenne, hogy szakmai alapon, elfogultság nélkül ítélje meg a magyar jogállamiság helyzetét, mondta Ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A szakértő igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi bizottságának (LIBE) tagjai között legalább 30 olyan képviselő található, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány lobbilistáján is szerepel.
A jelentést előterjesztő holland képviselőasszonyon kívül egy néppárti, egy liberális és két szociáldemokrata véleményformáló vett részt a dokumentum kidolgozásában, ami Ifj. Lomnici Zoltán szerint nem meríti ki a pártatlanság kritériumát. Hangsúlyozta, hogy csütörtökön a lengyel igazságügyi reform ügye is napirendre kerül majd a LIBE-bizottságban, amit szintén egy holland, bevándorláspárti képviselő terjeszt elő.
Az alkotmányjogász aggályosnak tartja a két ügy együttkezelését, hiszen így félő, hogy a kölcsönös vétót megkerülve, akár egyszerre indítanának eljárást a két kormány ellen az uniós alapszerződés 7-es cikkelye alapján, mint ahogy azt korábban Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő is tanácsolta. Erről korábban – Ifj. Lomnici által Soros egyik kedvenc jogászaként emlegetett – Kim Lane Scheppele is írt egy tanulmányt.
Az EU pénzügyi alapjai által nyújtott támogatás esetleges megvonásával kapcsolatos vitákban nem hangzik el semmilyen konkrétum a magyarországi korrupciós vádak tekintetében, igyekezett kiemelni a szakértő. Szerinte ez felveti annak a lehetőségét is, hogy nagyon szűk mozgástérben dolgozhatnak a képviselők, és vannak megbízók, akik megszabják azt a keretrendszert, ami alapján támadhatják a magyar kormányt.
Az utóbbi gondolatot kifejtve hangsúlyozta, hogy ez a magyar kormánnyal szembeni hozzáállásban figyelhető meg, hiszen – értelmezése szerint – a tapasztalatok alapján nincs lehetőségük a méltányos eljárásra. Az alkotmányjogász úgy látja, hogy a LIBE-bizottság tagjai az uniós alapszerződésben lefektetett alapelveken túlnyújtózva igyekeznek beavatkozni a magyar kormánnyal szemben.
